121389. lajstromszámú szabadalom • Berendezés modulált fénykéve létesítésére és felhasználására

121389. 3 az alkalmazott modulációk szerint változik. A 2. és 3. ábrák az 1. ábra szerinti (13) cellához való optikai rendszert tüntetnek 5 fel vázlatosan. A fény a (6) fényforrásból, mely a 3. ábra síkjában előnyösen hosszabb, mint a 2. ábra síkjában, a (7) hengeres lencsén, a (8) gömblencsén, majd a (13) cellán halad át. A (9) gömb-10 lencse, a (10) hengeres lencse és velük együtt maga a (13) cella is (mely tulajdonképen hengeres lencse) a (11) fényrekesz (12) nyílásában a (6) fényforrás képét hozzák létre. A (13) cellának a 15 körtől eltérő keresztmetszete is lehet. Ha az pl. derékszögű négyszög keresztmetszetű, akkor az nyilvánvalóan nem fejt ki gyűjtő hatást a fénykévére. A (12) nyílás ugyanabban az irányban lehet 20 hosszúkás, mint a (6) fényforrás. A (12) nyíláson áthaladó fénykéve a (13) cellán átmenő mehanikai hullámok modulációinak megfelelően modulált, ahol is a (2) folyadék hullámai által keltett 25 fényelhajlási (diffrakciós) színképeket a (11) fényrekesz felfogja. A (7, 10) lencséket esetleg el is hagyhatjuk. Rendszerint azonban nem előnyös nagyméretű cellát készíteni, aholis 30 a fő megszorítás a 3. ábrán látható keresztmetszetiterületre érvényes. A (7, 10) lencséket e példában éppen azért alkalmaztuk, hogy ez a megszorítás ne csökkentse lényegesen a rendelkezésre álló 35 fénymennyiséget. E lencsék célja a fény sűrítésének fokozása a 3. ábra síkjában. A 2. ábra síkjában azonban hosszú cella előnyös (később kifejtendő okoknál fogva); e síkban külön sűrítőszerv a (8, 9) 40 gömblencséken kívül rendszerint nem szükséges. A találmány felhasználja azt a tényt, hogy az elhajlási jelenségeket okozó mehanikai hullámok véges sebességgel ha-45 Iádnak a testben, melyben működnek. Ha tehát e test a haladási irányban elég hosszú és ha a hullámok erősségét elég gyorsan moduláljuk, akkor a test különböző részeiben valamely pillanatban kü-50 lönböző moduláció-erősségű övek lehetnek jelen, melyek maguk is kb. a hullámok haladási sebességével mozognak. Ha a készülékkel módosított egész fényt egy adott területre egyszerre kell rábo-55 csájlani, akkor ez a tény az alkalmazható hutámhordozó test megengedhető hoszszának határt szabhat. Ha azonban a módosított fény tényleges felhasználási h lyének az idővel változnia kell, mint pl. felbontott televíziós képek összetéte- 60 lekor vagy mozgófilmen feljegyzések készítésekor, akkor a íentemlitett körülmény előnyös alkalmazást tesz lehetővé, amint ezt a 4. és 5. ábrák kapcsán ismertetjük. 65 A 4. ábra a találmány alkalmazásának egy példáját távolbalátó-berendezéssel kapcsolatban szemlélteti, melynél az 1. ábra szerinti moduiáló-készüléket használjuk fel. A (6) fényforrásból érkező 70 fényt a (39) lencse párhuzamossá teszi. A fény ezután a (13) moduláló-készüléken halad át, melyben a (4) piezoelektromos kristály mehanikai hullámokat kelt. A (40) gyűjtőlencse a (41) szórólencséveí 75 együtt a fényiorrás nagyított képét állítja elő a fénykéve vezérelt részét kiválasztó (11) fényrekesz (12) hasítékában. A hasítékon áthaladó lény az óramutató járása irányában forgó (43) tükrös dobra esik, 80 majd erről visszaverődve a (42) lencsén át a (44) ernyőre* jut. A (43) tükrös dob olyan mintájú lehet, melynek a dob tengelyével fokozatosan nagyobbodó szögeket bezáró tükiei vannak. A tükrös 85 dob helyett egyébként bármely más, alkalmas képösszetevő (pásztázó) készüléket használhatnánk. A (44) ernyőn megjelenő (45) kép a (13) modulálókészülék képe; az optikai rendszert már- 90 most a (43) pásztázó dob forgási sebességéhez viszonyítva úgy méretezzük, hogy mialatt a (45) kép a maga egészéljen a (46) nyíl irányában bizonyos sebességgel pásztázza az ernyőt, a (13) moduláló- 95 készülék hullámcsoportjainak a (45) képen belül fekvő képei ugyanakkora sebességgel, a (47) nyíllal jelölt ellenkező irányban haladjanak és így végeredményben az ernyőn egy helyben maradjanak. 100 így ha távolbalátási képjelekkel modulált nagyfrekvenciás rezgéseket vezetünk be az (5) kapcsoknál, akkor valamely pillanatban a nyomáshullám amplitúdója a (13) cella fenekéhez közel annak 105 a képelemnek a világosságát képviseli, amelyet a (44) ernyőn a (45a) pontban fogunk reprodukálni. Ugyanebben a pillanatban a nyomáshullám amplitúdója a (13) cella teteje közelében a (45b) elem no világosságát képviseli, mely elem a pásztázás irányát tekintve a (45a) elem előtt fekszik. A (45a, 45b) elemi képek világossága a cella fenekénél, illetve tetejénél