121389. lajstromszámú szabadalom • Berendezés modulált fénykéve létesítésére és felhasználására

2 131389. jába nyílásos ernyőt helyeznek, mely a központi fény kévét a felhasználási felületre engedi, az elhajlított fény útját azonban elzárja. 5 Ilyen rendszernél a fénykéve szélességének kisebbnek kell lennie a cella folyadékában szereplő legnagyobb moduláló frekvencia hullámhosszánál. Ha a kéve szélessége a hullámhosszal egyenlő 10 vagy ennek egész számú többszöröse, akkor nincs moduláció. Ha nagy moduláló frekvenciákat használunk (mint pl. távolbalátó rendszereknél), esetleg akkora kéveszélességet kell alkalmazni, 15 amely a milliméternek csak tört része, úgyhogy a felhasználható fénymennyiség erősen csökken. A találmány célja a fenti típusba tartozó olyan, javított rendszer létesítése, 20 melynél a modulált fénykévében rendelkezésre álló fénymennyiséget nagy mértékben megnöveljük. A találmány szerint, modulált fénvkévét létesítő és felhasználó olyan be-25 rendezésben, melyben fényforrásból eredő fényt mehanikai hullámok segítségével clhajlítunk, aholis a mehanikai hullámokat optikai közegben (testben) keltjük és ama változásokkal összhangban mo-30 duláljuk, amelyeknek megfelelően kívánjuk változtatni a fénykéve erősségét, úgyhogy az elhajlítás következtében a fénykéve két részre oszlik, melyek egyikét a másiktól, modulált fénvkéve előállítá-35 sára, pl. nyílásos ernyő révén különválasztjuk, egyrészt olyan optikai rendszert valósítunk meg, amely annak az optikai közegnek, melyben a mehanikai hullámokat keltjük, képét hozza létre 40 valamely felhasználási felületen, másrészt pedig olyan eszközöket, pl. pásztázó dobot vagy mozgó felületet alkalmazunk, amely e kép és a felhasználási felület között viszonylagos elmozdulást 45 idéz elő oly módon, hogy az optikai közegben szereplő hullámok képei a felhasználási felülethez viszonyítva, gyakorlatilag helytállóvá tehetők. Az elkülönített rész akár az lehet, • . 50 melynek intenzitását a mehanikai hullámoktól létesített optikai interferencia csökkentette, akár pedig az, amelyet az interferencia elhajlított vagy kiszórt eredeti pályájából. A test átlátszó lehet, 55 mely esetben a fénykévét azon átbocsátliatjuk, vagy pedig fényvisszaverő, amikoris annak valamelyik felülete a fénykévét visszaveri. A mellékelt rajzok a találmány szerinti berendezés példaképem foganatosí- 60 tási alakjait tüntetik fel. Az 1. ábra a fénymodulátor egyik megoldási alakja, mellyel kapcsolatban a találmányt alkalmazhatjuk. A 2. ábra az 1. ábrabeli készülékhez való 65 optikai rendszert vázlatosan, oldalnézetben, a 3. ábra pedig felülnézetben szemlélteti. A 4. ábra a találmány alkalmazását a 70 2. és 3. ábra szerinti készülékkel kapcsolatban, távolbalátó-rendszer vevőrészében szemlélteti. Az 5. ábra hasonló alkalmazást tüntet fel mozgófilmen történő hangieljegyzésnél.A 75 6—9. ábrák a 2. és 3. ábra szerinti készülék egy részének módosulatai. A •10. ábra a találmány más felhasználását mutatja távolbalátó berendezésben. Az 1. ábra metszetben szemléltet egy 80 ismert cellát, melyben, fénymodulálás végett, módosított mehanikai hullámokat lehet létesíteni. A (13) edény (1) falai üvegből vagy más, átlátszó anyagból vannak, fenekét pedig a (3) fémrétegek alkot- 85 ják, melyek alkalmas eszközök segítségével a (4) piezoelektromos kristályt fogják közre. E kristály vékony kvarclemez lehet, melyet villamos tengelyére merőlegesen vágtunk ki és amelynek felületeit 90 alumíniumfóliával vontuk be vagy bearanyoztuk. A (13) edény átlátszó (2) folyadékot, pl. vizet vagy paraffinolajat tartalmaz. Ha a (3) fémlapokhoz kötött (5) kapcsoknál nagyfrekvenciás villamos 95 rezgéseket vezetünk be, a (4) piezoelektromos kristály a villamos rezgésekkel összhangban mehanikai rezgésbe jön. E rezgések a (2) folyadékba továbbítódnak és a (3) lapok villamos rezgései nagy- 100 ságának megfelelő erősségű nyomáshullám-sorozat terjed felfelé az edényben, a benne foglalt folyadék minemüségétől függő sebességgel. Ha a mehanikai hullámok amplitúdóját az (5) kapcsokon 105 alkalmazott nagyfrekvenciás potenciál megváltoztatásával moduláljuk, a sűrűsödések és ritkulások erőssége is megfelelően változik. Ha most fénykévét bocsátunk át a cellán a (4) kristály na- 110 gyobb felületeivel lényegileg párhuzamos irányban, vagyis a (2) folyadékban keletkezett hullámok terjedési irányára lényegileg merőlegesen, és ha a kilépő kévének akár középső, akár külső részeit ki- 115 választjuk, akkor a kapott kéve erőssége