121359. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tüzér állásrendszer gyors bemérésére, lőelemek képezésére és tüzérségi tűz vezetésére
131359. 5 célt látják és (T^ T2 ) stb. a tüzelőállások (vezérlövegek) helyét jelzi, melyek a célt nem látják.. Mérjük az a és (3 irányszögeket és a találmány szerinti készüléken a 5 már ismert módon a (C) pont helyét meghatározzuk, amikoris a (4) szögmérőfej tengelye mindjárt a (C) pont fölé került. Az egyes ütegek vízszintes lőelemeit egymás után leolvashatjuk a (13) körosztá-10 son és az (5) vonalzó hosszbeosztásán, ha az (5) vonalzót egymásután a (Tj, T2 ) stb. pontokra forgatjuk. A tűzvezetést úgy is elvégezhetjük, hogy az ütegeknek nem kész lőelemeket 15 állapítunk meg, hanem a célt csak megjelöljük a tüzérségnél használt vezérelemekkel vagy figyelőelemekkel. Ilyenkor minden ütegnél van egy hasonló készülék, melyekkel ezek lőelemekké ala-20 kíthatók. Az eddigiekben a jobb érthetőség kedvéért, mindég csak a vízszintes síkban mért adatok meghatározásáról volt szó, noha minden feladattal kapcsolatban 25 magassági adatok meghatározására is szükség van, mert mind a bemérés, mind a lőelemképzés, mind pedig a tűzösszpontosítás oldal és magassági háromszögmegoldások sorozatából áll. A követke-30 zőkben a magassági adatok meghatározását ismertetjük a találmány szerinti készülék (19) magassági táblájával (3. ábra). Ha valamely (F) figyelőhelyen a (C) 35 cél terepszögét (az (F) és (C) pontokat összekötő térbeli egyenes magassági szöge az (F) ponton átmenő vízszinteshez képest) megmértük, az (F) és (C) pontok magasságkülönbségét, miután ezen pon-40 tok vízszintes távolságát már meghatároztuk, a (19) táblával úgy nyerjük, hogy elsősorban a (22) vonalzó hosszbeosztásán a megfelelő vízszintes távolságot kikeressük, esetleg egy kis eltolható muta-45 tóval ezt a pontot meg is jelölhetjük. Most a (22) vonalzó eltolásával ezt a pontot a nomogrammnak a mért terepszöghöz tartozó vonalával hozzuk fedésbe. A nomogramm függőleges tengelyén 50 az ide tartozó magasságot leolvashatjuk. Ily módon az eddig számítással végzett munkát itt is számítás nélkül, gépiesen végezhetjük el. Ha most egy másik, pl. mélyebben álló 55 figyelőhöz vagy tüzelőálláshoz viszonyítva akarjuk a terepszöget gépiesen megállapítani, akkor a (23) tolókák magassági beosztását (célszerűen méterbeosztás) használjuk fel. A másik pl. (B) figyelőnek az egyik tolókát lefoglaljuk és azt 60 már a beméréskor annyi méterrel állítjuk magasabbra, a nomogramm (21) kezdőpontjánál, mint amennyivel az (F) nél mélyebben van. így azután, ha az előbbi példában a cél magassága pl. 65 300 méternek adódott volna, a (B) figyelő tolókáján is kikeressük a 300 m-t és a (22) vonalzót evvel fedésbe hozva, a (BC) távolságnak megfelelő helyen (B) figyelő terepszögét leolvashatjuk a (C) 70 célra. A (20) nomogrammon a felrakott tangensértékekhez tartozó terepszögeken kívül, feltüntethetjük a lövegirányzék szintezőjének a terepszögekhez tartozó állá- 75 sait is, ami a lőelemek vezénylését még jobban megkönnyíti és gyorsítja. A (19) magassági tábla használatát a tüzérállásrendszer bemérésénél és a tűzvezetésnél az elmondottak után tovább 80 részletezni nem szükséges. Nem kell továbbá azt sem részletesebben ismertetnünk, hogy az egész találmány szerinti készüléket az eddig rendszeresített bármely bemérési eljárás ki- 85 dolgozására is felhasználhatjuk és vele a kidolgozást olyan pontossággal végezhetjük el, ami a tüzérségnél szükséges és általában alkalmazott mérési pontosságnak teljesen megfelel. 90 Mint a találmány szerinti készülék leírásánál már említettük, annak egyik célszerű kiviteli alakjánál a készülékre helyezhető (17) vonalzót és (18) mozgócéltárcsát is alkalmazunk. 95 Mindenekelőtt a 8. ábrával kapcsolatban a mozgó célra történő lőelemmeghatározásnak a találmány szerinti készülékkel kapcsolatban használt elvét ismertetjük. A készüléken a löveg (L) helyét, íoo a tűzvezető figyelő (F) helyéhez viszonyítva felrakjuk. A felrakás a 2. ábrán látható (2) korongra a (17) vonalzó segítségével történik. Mozgó célt pillantunk meg és annak pillanatnyi (C) helyzetét 105 a figyelőoldal és figyelőtávolsággal meghatározzuk és ezek beállítása után a (4) szögmérőfej tengelyét a (C) pontba hozzuk. Meghatározzuk a figyelőből a célmozgás irányát és sebességét, ami rend- no szerint becsléssel szokott történni. A célmozgási irányok megjelölésére a teljes kört, miként az óralapot pl. 12 részre lehet osztani és a mozgást az 1—42 számokkal megnevezni, pl. 7-es vagy 8-as 115 irányú mozgás. A célt mindig az óralap
