121359. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tüzér állásrendszer gyors bemérésére, lőelemek képezésére és tüzérségi tűz vezetésére
6 131359. középpontjában képzeljük. A 8. ábra esetében legyen pl. a célmozgás iránya 11-es. Képzeljük el, hogy a (C) pontra olyantárcsát helyezhetünk, melynek 11-es 5 irányban elhelyezett sugarára egymásután következő időpontokban a mozgó cél helyzeteit felrakjuk. A cél (C) helyének megfigyelése után bizonyos időtartam (késedelem) telik el addig, míg az 10 (L) helyen a lövést leadjuk, pl. 12 másodperc. Ezalatt a cél a (K) pontba jutott. Amíg a kilőtt lövedék a cél közelébe jut, újabb időtartam telik el, ezalatt a cél már a (T) pontba jutott el. Ezt a (T) 15 pontot egyszerűen határozhatjuk meg. Rakjuk fel egy az (L) pont körül forgatható vonalzora a lövedéknek egymásután következő időpontokban megtett útját, akkor a 11-es irányú sugáron ki-20 kereshetünk egy olyan pontot, melynek elérésére a célnak a (K) pont elhagyása után ugyanannyi idő kellett, mint a lövedéknek az (LT) távolság befutásához. Ezt az elvet alkalmazhatjuk a talál-25 mány szerinti készüléken. Az előbb említett tárcsát, a (18) mozgócéltárcsát a (C) pont helyett az (L) ponton helyezzük el. Ekkor az (L) pont körül forgatható vonalzót a (C) pont körül lorgat-30 ható (5) vonalzó helyettesítheti és mint az ábrából kitűnik a (Tj) és (C) pontok viszonylagos helyzete ugyanaz, lesz, mint az (L) és (T) pontoké lenne. így a valóságban (T) pontra meghatározandó lő-3- elemek helyett azokat a (I\) pontra határozhatjuk meg. Ugyanis a rajzon y és Yi belváltószögek egymással egyenlóek. Mint már emiitettük a (18) tárcsa s (17) vonalzó hornyában eltolható, tehát a (2) 40 korong bármelyik helyén elhelyezhető. A (18) tárcsa homloklapján egyes sugarakra felrakjuk a tekintetbe jövő célsebességeknek megfelelő utakat és a megjelölt célmozgási irányba az észlelt cél-45 sebességhez tartozó sugarat állítjuk ke. Az egyes időpontokat célszerűen nem számokkal jelöljük meg, hanem színezéssel, mégpedig a (18) tárcsán és az (5) vonalzó megtelelő beosztásán egyformán 5Q és így a (Tj) pont kikeresésénéi csak az egyforma színezésű jeleket kell megkeresni és egymáshoz illeszteni, ami nagyon könnyen és gyorsan elvégezhető. Az (5) vonalzónak az a beosztása, me-55 lyet a mozgócélok lőelemeinek meghatározására használunk, természetesen a használt lövedéknem és töltet szerint különböző lesz, tehát azt úgy alkalmazzuk az (5) vonalzóra, hogy könnyen cserélhető legyen. 6C A legutóbb leírt eljárás akkor is alkalmazható, ha több üteggel csoportban lövünk. Ilyenkor a tüzérségnél gyakran használt eljárás szerint a célok elemeitmindegyik ütegnek egyformán az úgy, 65 nevezett vezérelemekkel adjuk meg. A tűzvezető álláspontját a készülék (2) korongjának középpontjában vesszük fel és felrakjuk a korongra a vezérpontot és a (18) mozgócéltárcsát úgy állítjuk, hogy 70 középpontja a vezérpont képe felett legyen. Ekkor az egyetlen üteg esetére leírt eljárás minden további nélkül alkalmazható. Az egyes ütegek a vezérpontra megadott elemekből a saját Icelemeiket 75 a maguk kidolgozókészülékén tudják célszerűen képezni. Szabadalmi igénypontok: ]. Eljárás tüzérállásrendszernek rögzítőpontok segítségével történő beméré- 80! sére, melynél legalább két meghatározott alappontból vízszintes értelmében legalább két rögzítőpontot határozunk meg előmetszéssel, azzal jellemezve, hogy a rögzítőpontok meg- 85 határozásával egyidejűleg vagy azután az állásrendszer bemérendő pontjain, párhuzamosított szögmérő műszerekkel legalább két rögzítőpontra menő irány irányértékeit megmérjük, 90 majd ezeket az irányértékeket kidolgozás végett megfelelő készülékre viszszük fel és az állásrendszer egyes pontjainak viszonylagos helyzetét a rögzítőpontokról, az említett készülék- 95 kel, előmetszésszerűen határozzuk meg. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás Kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy a rögzítőpontokat lövedékek becsa- 10C pódó pontjaival, vagy robbanópontjaival, kiváltképen magas robbanópontjaival állítjuk elő. 3. Eljárás lőelemek képezésére földi célokra való tüzelésnél, amely eljárás- IOE nál a célpont meghatározására legalább két bemért iigyelőhelyen a cél irányértékeit megméijük, azzal jellemezve, hogy valamely kidolgozó készüléken, amelyen a bemért figyelő- no helyeket és a tüzelőállást alkalmas méretarányban előzetesen felraktuk, a célpont helyének meghatározásához szükséges, vízszintes síkban történő, háromszögmegoldást az egyik figyelő- 115
