121308. lajstromszámú szabadalom • Berendezés robbanómotoroknál a tüzelőanyag mennyiségéneka dugattyú által beszívott levegő mennyiségétől függő szabályozására
131308. 8 nál. A folyadékfelszín magasságát a membránokra működő (40) rugónak a (41) csavarral történő megfeszítéséve], vagy meglazításával be lehet állítani. 5 E beállítást úgy kell eszközölni, hogy az x—x felszín a (20) és (46) fúvókák közé jusson. A (11) tér a (20) fúvóka alatt elhelyezett (46) fúvókán át is közlekedik a (28) 10 térrel. A (46) fúvóka az ú. n. üresjárási fúvóka. Terhelés alatt a benzin kinyomása úgy a (46) mint a (20) fúvókán át történik. A (28) térben egy — célszerűen állíthatóvá készített — (47) válaszfal van 15 elhelyezve, amelynek baloldalán áramlik be a levegő a (48) nyíl irányában a (28) térbe és ott magával ragadván a folyékony tüzelőanyagot, azzal primér keveréket (habot) képezve áramlik a (49) nyíl 20 irányában a (29) csövön át a szívócsőbe, ahol azután a motorba áramló levegővel keveredve alkotja a robbanó keveréket. A motor álló helyzetében a folyékony tüzelőanyag a (46) fúvókán át beáramlik 25 a (28) térbe és itt egy bizonyos tüzelőanyagmennyiség raktározódik. A szívócsőbe elhelyezett (25) csőnyílás, amelyen keresztül a hab a szívócsőbe áramlik, magasabban áll, mint az x—x folyadék-30 felszín és emiatt folyadék nem ömölhet ki a (28) térből. Ha a motort megindítjuk, akkor a szívócsővön át a (24) nyíl irányában a motorba áramló levegő sebességének, 35 fajsúlyának és így mennyiségének függvényeképen a venturicső legszűkebb keresztmetszetében egy az atmoszféra nyomásnál kisebb p2 nyomás keletkezik. Mivel ez a nyomás a (10) térbe van 40 vezetve, ennélfogva a (9) térben uralkodó atmoszféranyomás kinyitja a (15) tűszelepet és folyékony tüzelőanyag áramlik be a (11) térbe, mindaddig, amíg abban egy akkora pn nyomás keletkezik, amely 45 a px atmoszférikus nyomás és a p2 nyomás közötti különbséggel egyensúlyt tart. Ezzel a nyomással áramlik akkor a folyékony tüzelőanyag úgy a (20), mint a (46) fúvókán át a (28) térbe, 50 amelyben atmoszférikus nyomás uralkodik. A primér keverék, a (29) csövön át jut a szívócsőbe. A motor kis terheléseinél, illetve kis fordulatszámánál az x—x folyadéknívó, 55 amely a nagyobb terheléseknél annyira emelkedik, hogy a (11) tér úgyszólván teljesen ki van töltve nyomás alatt álló folyadékkal, megint közeledik az ábrában berajzolt helyzethez, amelynél a folyadék felszínén uralkodó légnyomás atmosz- 60 férikus. Amint a folyadéknívó leszállása közben a (20) fúvóka nyílása alá kerül, ezen a fúvókán át már nem áramlik folyadék, hanem csak a (46) fúvókán át, úgy hogy ez utóbbinak megfelelő mére- 65 tezésével gondoskodni lehet arról, hogy kis terheléseknél, üresjárásnál és általaban akkor, ha kevés levegő áramlik a motorba, a keverék ne legyen túlságosan gazdag folyékony tüzelőanyagban. 70 A berendezésnek a 2. ábrán feltüntetett megoldása a most ismertetett megoldástól annyiban tér el, amennyiben az üresjárási fúvóka nem a (11) térből kapja a tüzelőanyagot, hanem vagy közvetlen a szivattyútól, vagy a magasabban elhelyezett tartányból hozzávezető (43) csővezetéken át nyomás alatt. A folyékony tüzelőanyag a (43) csőből a (44) térbe lép, amelyből egyfelől a (15) 80 tűszelep által szabályozott mennyiségben a (11) térbe és innen a (20) fuvókához áramlik, másfelől az (51) tűszeleppel szabályozott mennyiségben az (52) térbe, illetőleg a (46) fuvókához áramlik. 85 Az (51) tűszelep az (50) membrán által van vezérelve, amely az egyik oldalon az (52) térben uralkodó folyadéknyomás által, a másik oldalon az (53) térben uralkodó nyomással és az (54) rugó erejével 90 van terhelve. A 2. ábrán látható berendezés, amelynél tehát a (46) üres járási fúvókán át áramló tüzelőanyag nyomását a másik (terhelési) (20) fuvókától független vezér- 95 lőszerv állítja be, csak oly esetekben használható, ha a folyékony tüzelőanyagot szivattyú szállítja, amely a motortól van hajtva, úgyhogy amikor a motor áll, a szivattyú se jár és így 100 folyadékszállítás nincsen. A 3. ábrán a szerkezeti megoldásnak egy olyan példaképem kiviteli alakja van fetlüntetve, amelynél más membránkombinációval, illetve -kapcsolattal érjük 105 el ugyanazt a folyadéknyomást, amelyet az 1. és 2. ábrákon a feltüntetett differenciál-membrán szerkezettel elértünk. Az (1) és (2) membránok, amelyek lehetnek egyenlő méretűek is — úgy mint az no ábrán — nincsenek közvetlenül összekötve egymással, hanem a (30)-al jelölt rudacskákból álló csuklós négyszöggel vagy ollószerkezettel, vagy hasonló kinematikai lánccal. Az ollószerkezet két (31)- lik el jelölt pontja egy-egy (32) emeltyűkar
