121308. lajstromszámú szabadalom • Berendezés robbanómotoroknál a tüzelőanyag mennyiségéneka dugattyú által beszívott levegő mennyiségétől függő szabályozására
i 121308. által van vezetve, amely az (5) burkolathoz erősített (33) forgási pont körül elforoghat. Az (1) membrán alsó részéhez hozzá 5 van kötve a (14') csappal a (15) tűszelep, amely a (16) csövön át egy szivattyútól vagy egy tartányból nyomás alatt érkező benzinnek a (11) térbe való beáramlását vezérli. Az (1) membrán alulról a benzin 10 nyomása alatt áll. A membrán fölötti (9) térbe be van vezetve a szívócső tág helyén a (36) térben uralkodó nyomás a (35) cső útján, amely e nyomást a (28) térbe viszi át, ahonnan a (37) csővel 15 vitetik át a (9) térbe. A (2) membrán fölötti (10) térbe a (38) cső közvetítésével az a nyomás van átvezetve, amely a (39) venturicső legszűkebb keresztmetszetében, az (A) helyen, keletkezik. A két (32) emeltyű egymással össze van kötve a (34) kapcsoló rudacska által olyképen, hogy a csuklós négyszög vagy olló két (31) pontja mindig csak együtte-25 sen és egyenlő mértékben mozoghat kifelé, vagy befelé. A két membrán tehát a vezrélőkészülék belső terét egyszerre tágítja vagy szűkíti. Az ismertetett összeköttetés egyszersmind a tömeghatások 30 kiegyenlítésére is szolgál, amint azt az ábrából közvetlenül, lehet látni. Ennek a membránszerkezetnek működése a következő. Jelöljük a (9) térben keletkező nyomást (p^-el, a (10) térben keletkező 35 nyomást pedig; (p2 )-vel, akkor a felső (2) membránra működik alulról (p,), felülről (p2 ) nyomás. A membránra működő erő nagysága tehát (px —p2 )-ve] arányos. Ez az erő, amely felfelé mutat 40 — mert (pj) nagyobb, mint (p2 ) — az ollószerkezet által át vitetik az alsó (1) membránra olyképen, hogy ez utóbbira már lefelé működő erőhatás keletkezik. Ezen az erőhatáson kívül működik az 45 alsó membránra felülről a (p^ nyomás, alulról a benzinnyomás, amelyet az előbb (pB)-vel jelöltünk. Ebből az összefüggésből kifolyólag (ps) megint úgy mint előbb, egyenlő lesz.pB =pa +(pr p2 ), a 50 benzin tehát ugyanolyan nyomással lesz áthajtva a (20) fúvókán, mint az előbb tárgyalt differenciál-membránnál, ha az (1) membrán felülete félakkora, mint a (2) membráné. 55 A 4. ábrában a nyomásszabályozó össze van építve, egy tüzelőanyagot szállító szivattyúval olymódon, hogy a Tüzelőanyag beszívatása a nyomásszabályozó berendezésbe a szivattyúval, kinyomása pedig a nyomáscsökkentőben (venturi- 60 ban) felidézett nyomásesés hasznosítása mellett a nyomásra érzékeny szerkezet) elemekkel — a membránokkal — van eszközölve. A bemutatott példában a szivattyú az (50) csövön át kapja a 65 benzint, amely az (51) szívószelepen át áramlik az (52) szivattyútérbe, ahonnan az (53) nyomószelepen át az (54) nyomócsőbe és innen az (55) tűcsavar által szabályozható nyíláson át a (20) fúvókán 70 át jut a (28) térbe, ahonnan a (29) csövön át a (28) térbe áramló levegővel együtt kerül a (27) szívócsőbe, célszerűen a (42) fojtószelepnek a motor felé eső oldalára. Az (1) és (2) membránok a (3) rúd útján 75 vannak egymással összekötve, mely rúdnak folytatását képező (56) rúd az (57) vezetéken át kinyúlik a szerkezet szekrényéből. Az (56) rúdra alul az (59) pont körül forgó (58) emeltyű hat, amely 80 emeltyű a (60) excenter és a (67) rugó ereje által van mozgatva. A (9) tér a(9') nyílásokon át az atmoszférával közlekedik. A két membrán között lévő (10) térbe a (7) csővezetéken át be van vezetve 85 a (61) venturicső legszűkebb keresztmetszetében keletkező (p2 ) nyomás. A (62) rugó, amelynek ereje a (63) fedél elállítása által változtatható, a (2) membránt alulról terheli. 90 A szerkezet működése a következő. A (60) excenter forgása által az (58) emeltyű a (64) nyíl irányában lendül ki, miáltal lefelé húzza az (56) rudacskát, illetve lefelé deformálja az (1) és (2) 95 membránokat, mialatt a (60) excenter félfordulatot végez. Ezalatt az (51) szívószelepen át benzin áramlik az (52) szivattyútérbe. A második félfordulat alatt a (67) rugó az (58) emeltyűt a (65) nyíl íoo irányában lendíti ki és az emeltyű elhagyja az (56) rudacska (66) támaszfelületét. Ennélfogva a membránok az atmoszféra (p^ nyomása és a venturi legszűkebb keresztmetszetében uralkodó (p2 ) 105 nyomás különbözetével felfelé irányuló erőhatást gyakorolnak az (52) szivattyútérbe az előbbi löket alkalmával beszívott benzinmennyiségre és ezt az (53) nyomószelepen, az (54) csövön és (20) lio fúvókán át benyomjuk a (28) térbe, ahonnan az előbb jelzett módon a (27) szívócsőbe kerül. Az a nyomás, amellyel a szabályozószerkezet a benzint a (20) fúvókán ?t 115 nyomja, mindenkor a (p,-p2 ) nyomással
