121110. lajstromszámú szabadalom • Hullámátvivő műhálózat

121110. <3 P = y[K+jM

L] [G+j«oC] | ^vww^ í 2

)

" E kifejezésekben co a írekvenci 2 w szerese és j =» j/"—1. A (G) szétosztott konduktancia rendszerint nagyon kicsiny 5 és száraz légköri viszonyoknál közös hossztengelyű vezetőkből összetett vagy kiegyensúlyozott átvivő vonalvezetékek esetében elhanyagolható. Közös hossztengelyű rézvezetőkből 10 összetett vonalvezetékeknél (R, L) és (C)értékei számításaink szerint cm-ként a következők: R = 41.6 . 10"9

/F^-f-^jolim, L = 2 loge ^ ' 10~9

henry, 1.11 . 1012 C = ^ , b farad 2 loge -a E kifejezésekben (b) a külső vezető belső 15 felületének sugara és (a) a belső vezető külső felületének sugara. Ezzel kapcsolatban hivatkozunk E J. Sterba és C. B. Feldman „Transmission Lines for Short Wave Radio Systems" című közleményé-20 re, amely a „Bell System Technical Journal" című folyóirat 1932. évi XI. kötetének július havi 3. számában a 411—417 oldalakon jelent meg. A közös hossztengelyű vezetőkből összetett vezeték 25 (Q) tényezője a soros kapcsolású indukciós reaktanica viszonya a soros kapcsolásúellenálláshoz és az a következő egyenlettel határozható meg: 0.302 b /f" loge k

4> y — k+T 80 E kifejezésben k = . Megemlítj ük, hogy ez (Q) mért értéke rövidre zárt vezető esetében kicsiny frekvenciáknál, Példa gyanánt megemlítjük, hogy olyan közös hossztengelyű vezetőkből összetett veze-35 téknél, amelynél a =38 mm és (k) legjobb értéke 3.6, Q=3200, ha a frekvencia 100 megaciklus. A találmány ismertetése végett tegyük fel, hogy közös hossztengelyű vezetőből összetett vonalvezeték 40 (Z„) jellegzetes impedanciája a következő megközelítő egyenletből határozható meg: Z° =

|/ö = 60 l0g

e

aT °h

m 5)

' Kie gye ns úly o zo tt vo nat ve zet éke kr e vonatkozólag (R, L) és (C) értékeit cm-ként a következő egyenletek adják: 83.2 . 10"9

/f~ , K = ' ohm a L = 4 loge ^ • 10~9

henry ^ 1.111 . 10-1

2 C = . , D farad 4 loge -d E kiíejfci.éi.ekbtn t'D) a nuiaiok között lévő távolság és (a) a huzalpárok közül az egyik huzal átmérője. Ezeknél az értékeknél a (Q) és (Z0

) értéke Q = 0.302 j/T"a loge

~ | D " j » Z0

= 120 loge — Ohm Kiegyensúlyozott és árnyékolt átvivő vonalvezeték oly módon létesíthető, hogy közös hossztengelyű vezetőkből összetett két vonalvezetéket oldalaikkal egymás mellett rendezünk el és a belső vezetőket 55 használjuk. Ebben az ecetben (R) és (L) értéke kétszerese és (C) értéke a fele annak az értéknek, amelyet a 3. egyenletek adnak. A találmány szerinti átvivő vonal- 60 vezetéknek a 2. ábrában vázlatosan feltüntetett kiviteli alakjánál csupán átvivő vonalvezetékei vannak és az egyik impedanciának másik impedanciára való transzformálására tág frekvenciaterje- §5 delemben használható. A műhálózatnak két átvivő vonalvezetéke van, amelyek mindenike a transzformálási frekvenciasáv középfrekvenciájánál a hullámhossz egynegyede. Az \ hosszaságú (2) vonal- 70 vezeték, amelyneK jellegezetes impedanciája (Z0

l

) a (3, 4) bevezetési végszorítók és az (5, 6) kivezetési végszorítók között soros kapcsolásban fekszik. Az hosszaságú (7) vonalvezeték, amelyneK jelleg- 75 zetes impedanciája (Z0

a

), egyik végén rövidzárlatban van és másik végén a (2) vonalvezetékkel párhuzamos összeköttetésben áll. A bevezetési (Rí) terhelési impedancia az (E) elektromotoros erő- 80 forrással soros összeköttetésben a műhálózat bevezetési végszorítói között fekszik. A kivezetési végszorítók közé a ki-