120985. lajstromszámú szabadalom • Villamos berendezés, melyben elektronokkal formált kép képfelületre vetődik

120985. gyakran mutatkozik az a hátrány, hogy a íluoresizcenciasugarak a katódára visszaihatnak és itt elektronemissziót idéznek elő, amikoris ezek az elektronok a képfelületet 5 szintén érik és a szekundérképet torzítják, illetve a képélességet rontják. Ezek a hátrányok részben akkor is mutatkoznak, ha a primérképet nem fotoelektromos úton hanem máskép, pl. termiónos emisszió ré-10 vén létesítjük. Önmagában ismeretes mágneses harántmező bekapcsolása révén az elektranpályák villamos eltérítésének elérése; ez esetben tehát a mágneses erővonalak az 15 elaktronpályákra merőlegesek. Mágneses harántmező alkalmazása esetén azonban alig érhető el az, hogy a kép strukturája változatlan maradjon, ilyen harántmező egyébként tulajdonképpen csakis kis ke-20 re&ztmetszetű kaitódsugárnyaláb eltérítésére alkalmas. A találmány célja a jelzett hátrányok kiküszöbölése és elektronok által formált primérkép leképezésére való oly beren-25 dezés létesítése, mely nagyobb szabadságot nyújt a primérkép felületének elrendezése és ama képfelület elrendezése tekintetében, amelyen a szekundérkép formálódik. A találmány bereindezés, melyben elek-30 tronokkal formált kép (primérkép) képfelületre vetítődik és a képfelület tengelye az említett kép tengelyével szögöt zár be és a találmány szerint a berendezést az jellemzi, hogy az elektronpályákat a pri-35 mérképtől a képfelület felé menő irányban elterülő mágneses mező akként görbíti, hogy a képfelületen a primérkép megfelelő leképezését (szekundérképet) kapjuk. A képfelület és a primérkép felülete 40 oly elrendezésűek lehetnek, hogy tengelyeik egymásra merőlegesek. A találmány szerinti hosszanti mágneses mező lehetővé teszi, hogy rövid elektronhullámhossznál nagy képeket készítsünk és az elektronok 45 eltévelyedését is kiküszöböljük. Kitűnt, hogy mágneses mező segélyével az elektronpályáknak jelentékeny görbületet adhatunk anélkül, hogy a primérkép felületéből kiinduló elektronnyaláb elek~ 50 tronsűrűségében a primérképnek megfelelő különbségek veszendőbe mennének. Ismeretes vákuumtérien átmozgó elektronok pályáinak változtatása mágneses mezők segélyével, mégis meglepő- hogy a találmány 55 szerinti berendezésben az elektronpályák hajtása ellenére a képfelületein oly szekundérképet kapunk, mely a primérképpel azonos alakú, még ha néha kissé torzított is. A mágneses mező alkalmazása nagyobb 60 szabadságot nyújt a képfelület elrendezése és a primérkép felületének elrendezése tekintetében. Minit már említettük, e felületeik tengelyei egy másra merőlegesek lehetnek. Síkfelületek alkalmazása esetén 65 tehát ezeket egymásra merőlegesen rendezhetjük el. Ha a primérkép felületei fotoelektromos katódából áll, e katóda mellső oldalára fényképet merőleges irányból vetíthetünk anélkül, hogy a képfelület 70 útban állana. Ha a szekundérképet a primérkép felületére merőleges képfel ületen fluoreszcenciaképpé alakítjuk át, ezt a fluoreszcenciaképet a képfelület mellső oldalán merőleges irányból észlelhetjük, amikor is a 75 fotoeleiktromos katóda zavaró módon az észlelés útjában nincs. A fotoelektromos katódának nem kell a reá verődő fénysugarakkal szemben áteresztőképesnek lennie:, ép így nem kell a képfelületnek a 80 fluoresziceinciasugarakkal szemben áteresztőképesniek lennie. Ez. a fotokatóda és a képfelület felépítését igen megkönnyíti és azokat akként állíthatjuk össze, hogy nagy érzékenységet kapjunk. Ezenkívül azt az 85 előnyt érjük eil, hogy a fiiioreszcoiicia.sugarak a l'ohu'lektromos katódára visszahatással nem lelhetnek. A rajzon a találmány szerinti berendezés két foganatosítási példájának vázlata 90 látható. Az 1. ábrán látható bereindezés az evakuált, lényegileg gömbalakú (1) kisütőcsövet tartalmazza, melynek (2) toldatcsövei és (3) talpacskája ismert kivitelű lehet. A gömb" 95 alakú fal belső oldalának eigy részét fotoelektromos (4) katóda borítja, mely az üvegfalon elrendezett ezüstrétegből áll, amelyre ezüstrészecskékből, céziumoxidrészecsikékből és céziumrészecskék keveré- 100 kéből álló réteget vittünk fel, melyhez vékony céziumréteg van adszorbeálva. Ez a (4) katóda (5) árambevezetővel van felszerelve. A (3) talpacska lapos, lemezalakú (6) 105 anódát hord, melyet az (1) cső gömbalakú részére, néző oldalán olyan anyag, pl. fluoreszkáló horganyszilikát von be, amely felcsapódó elektronokkal fluoreszkálásra késztethető. Az anódához ugyancsak (7) 110 árambevezető csatlakozik. A (6) anóda és a (4) katóda oly elrendezésűek, hogy tengelyeik egymásra merőlegesek. A fotoelektromos (4) katóda mögött (8) 115 mágnesesévé van, melynek tengelye a (6) anódától nagyobb távolságban helyezkedik el, mint a (4) fotokatóda tengelye. A (2)