120985. lajstromszámú szabadalom • Villamos berendezés, melyben elektronokkal formált kép képfelületre vetődik

120985. S csőrész körül második (9) mágnescsévét alkalmazunk. A (10) lenesei segélyével a fotoelektromos (4) katódára tetszőleges (11) tárgy 6 fényképét vetíthetjük. A (4) katóda pL 5000 Volt feszültségű egyenáram-forrás negatív sarkához csatlakozik, míg a (6) anóda ez áramforrás pozitív sarkával van összekötve. A (4) katódára vetített fény-0 kép e katódát elektronokból formált primérkép emittálására készíteti. Az elektronok a villamos mező, valamint a (8) és (9) mágnescsévék által létesített mágneses mező hatására a (6) anódához vándorol-5 mak, amelyen ezek az elektronok a szekundérképet formálják. Ezzel az anódán levő fluoreszcenciaanyagpt fluoreszkáló állapotba hozzuk, ami más szavakkal azt jelenti, hogy az elektronokkal formált szert kundérképet fluoreszcenciaképpé alakítjuk át. Ezt a képet az amóda felületére merőleges irányból észlelhetjük. Részletesebb magyarázatul a foganatosítási példa méreteit is közöljük. 1 A gömbalakú csőrész átmérője 100 mm A (2) csőrész átmérőjiet, illetve hossza 45, ill. 60 » A fotoelektromos katóda átmérője 70 » ) Az anóda átmérője 35 » A (8) mágnesesévé belső, illetve külső átmérője 110, ill. 150 » A (8) mágnescséve hossza 100 » A (8) mágnesesévé maximális mező-i erőssége 900 Gauss A (9) mágnescséve belső, illetve külső átmérője 90, ill. 110 » A (9) mágnescséve hossza 100 » A (9) mágnescséve maximális mező) erőssége 200 » A berendezésinek a 2. ábrán látható foganatosítási példája olyan. (1) kisütőcsövet ^artalmaz, mely az 1. ábra szerintitől abban különbözik, hogy a (6) anóda a csőfalon, i a (4) katóda pedig a cső gömbalakú részér tői némi távolságban a hengeres (2) csőrészbeix helyezkedik el, e katóda és a gömbalakú csőrész között pedig két (12) és (13) fémgyűrű van, amelyek a (3) tal-i pacskára (14), illetve (15) támasztóhuzalok segélyével vannak erősítve és a (16), illetve (17) árambevezetőkhőz csatlakoznak. Ezeket a (12, 13) gyűrűket segédelektródáknak használjuk, amelyeket a katóda és az anóda potenciálja között 55 fekvő vagy pedig magasabb potenciálra hozhatunk. E segédelektródákkal az elektronokat gyorsíthatjuk, még mielőtt azok pályája görbülne, ami a szekundérkép torzulását gyakran, csökkenti. Az anódának 60 a (12) és (13) segédelektródák potenciáljánál kisebb potenciált iis adhatunk, úgy hogy az elektronok pályájuk utolsó részében a villamos mező ellen vándorolnak. A leképezés ennek ellenére éles marad. 65 A 2. ábra szerinti berendezésben, az 1. ábrával összehasonlítva, a (8) és (9) csévék helyet cseréltek. Számos esetben a szándékolt hatást egyetlen mágneses csévével vagy pedig egy vagy több állandó ?o mágnessel is elérhetjük. Az elektronok által formált szekundérképet nem kell mindenkor fluoreszkálóanyag segélyével fluoreszcenciaképpé átalakítani. A szekundérképet oly elektró- 75 dán ,is létesíthetjük, mely sziakundérelektronok emittálására képes. Ha -ez esetben több szekundérelektron emittálódik, mint az ezt az elektródát érő elektronok száma, a szekundérkép ugyancsak elektronok ál- 80 tal formált, erősített képpé alakul át. Ez utóbbit ismét további képfieiületre vetíthetjük és ott esetleg láthatóvá tehetjük. Ennél a vetítésnél tehát az említett erősített kép a «primérkép» szerepét játssza. 85 Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos berendezés, melyben elektronokkal formált kép (primérkép) képfelületre vetítődik és a képfelület lenge-Ive az említett kép tengelyével szöget zár be, jellemezve a primérképtől a képfelület felé menő irányban elterülő, az elektronpályákat akként görbítő mágneses mezővel, hogy a képfelületen g5 a primérkép megfelelő leképezését (szekundérképét) kapjuk. 2. Az 1. igénypontban védett villamos berendezés foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a képfelület tengelye a 100 primérkép felületének tengelyére me-> rőleges. 1 rajzlap melléklettel. Fallak nyomda, Budapest.