120922. lajstromszámú szabadalom • Fénymoduláló berendezés
-4 130932. sítenek; az edény fenekét a (4) piexoelektromos kristály alkotja. Az (52) folyadékban a hullámok a (60) lapokhoz ütköznek. A hullámamplitudó egy része to-5 vább halad, más része visszaverődik. Ha e lapokat úgy helyezzük el, hogy kölcsönös távolságaik egészszámú félhullámhosszal legyenek egyenlők, akkor a (4) kristálytól induló és a (60) lapokról visz.10 szavert hullámok között rezonancia fép fel. Ha a (60) lapok egymással szögeket zárnak be, akkor ezek a meghatározott frekvenciához tartozó rezonanciahatások 15 az edény egy vagy két helyéie korlátozódnak, miként az 5. ábrán. A 7. ábr cl ci készülék olyr an foganatosítási alakját szemlélteti, melynél az 5. ábrával kapcsolatban ismertetett hatások-20 hoz hasonló hatások lépnék fel. Nagyfrekvenciás potenciálokat vezetünk a (4) piezoelektromos kristályrendszer egymással szembenálló borításaihoz kötött (5) kapcsokhoz. Megfelelő: frekvenciájú mie-25 hanikai hullámok keletkeznek az (52) folyadékban és e hullámokat a fogazott vagy barázdás felületű (50) lap visszaveri. E lap a nyomáshullámokat az (52) folyadékban elhajlítja, úgy hogy a •80 maximális hatás szöge a hullámok frekvenciájától függ. Ha két különböző periódusszámú nagyfrekvenciás változóáramú feszültségeket vezetünk az (5) kapcsokhoz, akkor az (50) lapról visszavert 35 miaximális amplitúdójú hullámok iránya különböző, amint ezt az (58, 53') nyilak példaképen feltüntetik. Oly célból, hegy a különböző irányú (53, 53') hullámcsoportokat optikailag meg-40 különböztethessük, a (61) forrásból eredő és a (62) fényrekesz (62') nyílásából vagy hasít ékából széttartó fényt a folyadékon vezetjük át. Ekkor az (53, 53') hullámok csak az irányaikra közel merőleges (a), 45 illetve (a') sugarakat befolyásolják észrevehetően. Ha azután a sugarakat a (63) lencsével a (11) fényrekesz (12) hasíté-kához gyűjtjük, akkor az ebből távozó sugárnyalábok közül azok lesznek moduláltak, .-50 melyeket a hullámok az említett módon befolyásoltak. Az alkalmas gyujtópontú további, pozitív (64) lenese a (65) ernyőn (í, 1') fénysávot vagy vonalat létesít, ahol is az erősség pl. az (f') helyen megfelel a 55' folyadékban az (53') irányú hullám erősségének és ennélfogva a (4) kristályhoz vezetett villamos impulzusok egyik írekvencia-ö-sszetevője erősségének. Ha tehát a (4) kristályhoz vezetett több különböző frekvenciát különböző változáscsoportok- 60 kai modulálunk, e csoportok mindegyike a megfelelő fénvmoduláeiók alakjában a. (65) ernyő más és más helyén jelenik meg. A 8. ábrán az (51) edény (52) folyadékot tartalmaz és fenekét a ráerősített (4) 65 piezoelektromos kristály alkotja. Az edényben (54) rács van, mely a. folyadékban továbbítandó hullámok hullámhossza, nagyságrendjének megfelelő távolságokban egymással párhuzamosan kifeszített 70 linóm huzalokból áll. Az (54) ráes hatása hasonló, mint az (50) lapé a 7. ábrán. így az (5) kapcsokhoz vezetett, különböző periódusu két nagyfrekvenciás potenciál az (52) folyadékban két csoport hullámot 75 kelt, melyek pl. az (53, 53') nyilak irányaban terjednek. Esetleg a szakadozott vonalakkal jelölt (73) lenesét is alkalmazhatjuk, melynek anyaga pl. ömlesztett kvarc. E lencse a 80 hullámokat kívánt pontokba, pl. a (74, 74') vonalak mentén a folyadékí'elszín (75, 75') pontjaiba gyűjti. Ilyen elrendezés felhasználásának egyik módját a 9. ábra kapcsán ismertetjük. 85 A 9. ábra a találmány szerinti készülék olyan megoldását szemlélteti, melynél a 7. ábrabeli hatásokhoz hasonló hatásokat sűrítünk gyújtópontokba. A (4) piezoelektromos kristály az (51) 90 edény falának része. Az (5) kapesokbo.-i vezetett nagyfrekvenciás potenciálokká1 : összhangban rezgő (4) kristály által az (52) folyadékban keltett hullámokat a barázdás (50) lap elhajlítja, az (51) edény 95 görbe (54') határfelülete pedig visszaveri. A görbület akkora, hogy a hullámok az (52) folyadék (55) felületének (5G) pontjában gyülekeznek. Minthogy az (50) lap elhajlítóképessége különböző hullámhosszú 10C nyomáshullámokhoz más és más, a gyújtópont helyzete az (55) folyadékfelszínen hullámhosszcsoport okként más és más. Ily módon lia két csoport különböző periódusu nagyfrekvenciás potenciált ve- 10c zetiink az (5) kapcsokhoz, az egyes hullámcsoportok (56, 56') rezonanciahelyei az (52) folyadék (53) felületén különbözők lesznek. E rczonaneiahelyeket a fentebb '(pl. a 4. ábra kapcsán) ismertetett módon, az ne Í5) kapcsokhoz vezetett nagyfrekvenciás rezgések modulációjával összhangban fénykéve modulálására használhatjuk. Az (56, 56') rezonanciapontokat hasonló eredménnyel az (52) folyadék belsejébe is he- u," lyezhetjiik, mely esetben azokat a folyadékon áthaladó fénykéve modulálására használhatjuk, mint az 1. ábrán.
