120922. lajstromszámú szabadalom • Fénymoduláló berendezés

130922. 5 A 10. ábra további olyan foganatosítás! alakot tüntet fel, mely a folyadékban rezonanciahelyek képzését teszi lehetővé. Az (52) folyadékot tartalmazó (51) edény 5 fenekét a (4) piezoelektromos kristály és az ékalakú (57) tömb alkotja. Ha a kristályt az (5) kapcsokhoz vezetett nagyfrekvenciás potenciálokkal rezgésbe hozzuk, az (57) tömbben nyomáshullámok ke-10 letkeznek. Az ékalak folytán (58) rezonlaneiapontok keletkeznek oly/an helyeken, melyeknél a tömb vastagsága a hullámhossz egészszámú többszöröse. E nezonanciapontök az (52) folyadékban megfejő lelő hullámhosszú (59) hullámsorokat keltenek. Az (57) tömb pl. acélból lehet vagy azt higannyal is helyettesíthetjük. Az utóbbi esetben az (51) edényt a függélyes helyzetből ki kell billenteni, hogy 20 a higany réteg a szükséges ékalakot vegye fel. Az 5—10. ábrák kapcsán ismertetett készülékeket, melyeknél helyük tekintetében az alkalmazott rezgések frekveneiá-25 jától függő rezonancia öveket hoztunk létre, két vagy több modulált fénysugár egyidejű létesítésére használhatjuk, ahol is a modulációk egymástól függetlenek. A találmány bármelyik foganatosításá-30 nál, különösen pedig akkor, ha különböző moduláció-erősségű hullámövek haladó mozígását a

később ismertetett módon valamely vevőfelületen leképezzük — amint ezt alább a 11. ábra kapcsán ismertetjük 85

— olyan eszközöket alkalmazhatunk, melyek álló hullámok létesítésére alkalmas, nem-kívánt hatásokat megakadályoznak vagy csökkentettek. Ilyen állóhullámokat eredményez a mechanikai hullámok visz-40 iszaverődése a hullámhoirdozó test határfelületein. Az említett eszközök lehetnek pl. a test különleges alakú határfelületei, melyekről a visszavert hullámok olyan irányokban haladnak, hogy optikai ha-45 tásaik a felhasznált íenykévékhez viszonyítva elhanyagolhatók. Más változat szeri nt a visszavert hullámokat csillapító eszközöket, pl. alkalmas fizikai tulajdonságú anyagból készült határMiilete-50 ket vagy korlátokat is használhatunk. Így pl, nyomáshullámokat vezető folyadék esetén e hullámok útjába, forrásuktól kellő távolságban, parafa-határfelületet helyezhetünk. További változat sze-55 rint a hullámhordozó test hosszát is vehetjük akkorára, hogy a hullámok természetes csillapodása, miközben azoik a test mentén vagy azon át haladnak, már elegendő ahhoz, hogy visszavert hullámoknak, melyek egyébként nem kívána- go tos hatásokat fejtenének ki, amplitúdóját elhanyagolható mértékre csökkentsék. A 4., 8. ós 9. ábrán feltüntetett 'megoldásoknál alzonban & folyadék felszínén barázdák létesítésére képes frekvenciáik 65 átlalában kisebbek, mint a folyadékban nyomáshullámokat keltő frekvenciák. Ilyen esetékben a különböző [(FI, F2) stb. betűkkel jelölt] periódusú nagyfrekvenciás potenciálokat — melyek felvitele a 70 piezoelektromos kristályra, a folyadék felszínén rezonanciaöveket eredményezi — nem csak a fényváltozásokká, pl. (ml), illetve (m2) fény változássá alakítandó modulációkkal, hanem olyan alacsonyabb 75 [pl. (f)] frekvenciával is modulálhatjuk, mely a folyadék felszínén barázdákat tud kelteni. A ' baráizdakeltés módja ekkor a következő: 80 A folyadék felszínének minden olyan pontján [pl. a 9. ábrán az (56, 56') pontokban], ahol rezonaneiatömörülés van, a nagyfrekvenciás energia koncentrációja a folyadékfelszínen felfelé hat ó nyomást 85 eredményez. A baráízdakeltósre alkalmas kisebb (f) frekvenciával modulált (FI, F2) nagyfrekvenciák folytán a nyomás a kisebb (í) frekvencia szerint változik és a, folyadék felszínén barázdáikat, illetve 90 hullámokat íkelt, melyeket a 4. ábra kapcsán fentebb ismertetett módon fénymodulálásra használhatunk. Az (FI, F2) frekvenciák további modulálása az (ml, m.2) frekvenciákon — melyek kisebbek a 95 barázdiafrekvenciánál — a folyadék felszínén megfelelő barázdacsoportoknak és így a megfelelő fényerősségeknek modulálását okozza. A 11. ábra a most körvonalazott elv al- 100 kalmazását mutatja távolbalátáshoz. A (72) fénymoduláló készülék (55) felszínén (1. pl, a 9. ábrát) egy sorozat (bl, 1)2, bB .. . . stb.) rezonanciapontot a. 9. ábrával kapcsolatban ismertetett módon 105 úgy hozunik létre, hogy az: (5) kapcsokhoz egy sorozat modulált nagyfrekvenciás (FI, F2) stb. potenciált vezetünk. Mindegyik (FI, F2) s,tb. frekvenciát a tárgy egy vonalában fekvő képelemeknek megfelelő no képjelekkel moduláltuk. Mindegyik csoport modulált (FI, F2) stb. vonaljelet tehát más és más hordozó frekvencia jellemez. A szóbanforgó esetben az (FI, F2) stb. naigyfrekvenciás potenciálokat, mint 115 fentebb említettük, (f) frekvenciával modulálhatjuk, mire a (bl, b2, b3) stb. rezo-