120920. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisütőberendezés

120920. 102 A 6. ábra szerint a nyílásos (19) elektróda lassítómezőbien van elhelyezve és feszültsége a térfeszültség alatt van. Itt a mezőnek az elektronnyalábra való ha-5 tása ismét az, hogy a nyalábot, az elektron pálya irányát tekintve, az elektródán túl fekvő pontban íókuszbagyüjlL amint a szaggatott vonalak mulatják. A kapott lencse lassító gyűjtőlencseként hat. 10 A 7. ábrán a (19) elektróda lassítómezőben foglal helyet és a térfeszültségnéll nagyobb feszültségem van, ami az elektronnyaláb szétszóródását okozza, amint az eredmény vonalak mutatják. A kapott len-15 cse lassító szórólencseként hal. Különböző kombinációkkal és az elektródákra megfelelő feszültségek felvitelével gyűjtőlencsét vagy szórólencséi készíthetünk, amelyek az elektronnyalábot vagy 20 egy pontban összpontosítják vagy szétszórják. így olyan nyílásos elektróda, amelynek feszültsége a térfeszültségné! kisebb, fókuszbagyüjtőhatást, míg olyan elektróda, amelynek feszültsége a térfeszült-25 ségnél nagyobb,, szóróhatást eredményez. Az 1. ábrán bemutatott mezőeloszlás és elektron mozgás most már könnyebben megérthető. A (12) elektróda olyan feszültségen van,, amely a katódaíeszültségé-30 vei egyenlő vagy annál valamivel kisebb,, míg a (13) elektróda a katódánál nagyobb feszültségen van. Ez a 4. ábra szerinti viszonyokkal, egyenlő viszonyokat eredményez,, úgyhogy fókuszgyüjtő hatás 35 lép fel. A (13) elektró:la szintén úgy műtkodik, hogy az elektronokat a (14) és (15) elektróda irányában gyorsítja. A (13) elektródában lévő (13') nyílás elegendő nagy ahhoz, hogy a nyaláb áthaladását1 40 megengedje, anélkül, hogy elektronok ehhez ,az elektródához ütődnének. A harmadik (14) elektróda, amely a (13) elektródánál kisebb, azonban előnyösen kissé pozitív feszültségen van, a (14) és (15) elek-45 tródia között a vékony ívelt vonalakkal jelzett mezöeloszlást eredményezi és második gyűjtőlencse kialakulását segíti elő, annak megakadályozására., hogy a nyaláb a (g) ponton túl ne szóródjék túlságosan 50 szét. E ponton az, eredmények a 6. ábra szerinti eredményekhez hasonlók. A nyaláb természetesen nem egy pontban gyűlik össze, hanem annak a (g) gyújtópontban bizonyos szélessége van. 55 Az elektronok szétszóródásának a (14) elektróda beiktatásával való megakadályozása azért szükséges, hogy a túlságosan szétszóródó nyaláb káros következményekéi ne okozhasson, mert ez sok primérelektronnak a rácshoz való visszatérését 60 megengedné [1. pl. a 3. ábrán az (e ) pályát]. Hatékony elektroimyalábas cső előállításához szükséges: először, hogy a nyaláb szélessége kisebb legyen, mint bármelyik 65 pozitív elem nyílásának szélessége, hogy az elektródák az elektronokat ne tartóztassák fel; másodszor, hogy az elektronok ne térhessenek vissza a pozitív segédelektródákhoz. Ezeket a feltételeket az 1. ábra 70 szerinti szerkezet kielégíti, amelynél az elektronok úgy vannak fókuszbagyüjtve, hogy azokat a (13) és (14) elektródák nem tartóztatják fel és a (14) elektróda feszültsége, valamint ennek folytán a (14) 75 és (15) elektródák közötti térfeszültség kellő mértékben kisebb a (15) anóda feszültségénél. úgyhogy a (15) anódán keletkező szekundérelektronok egyik pozitív rácshoz sem térhetnek vissza. 80 Ha a (14) rács feszültsége kisebb, mint a (13) rácsé, továbbá csak kevéssel nagyobb, mint a (10) katódáé és kisebb, mint a (15) anódáé, ami az 1. ábránál fennforog, akkor nagy teljesítményű estivel 85 kapunk, számbajövő rácsáram nélkül. Egyúttal a szekundéi-emisszió majdnem tökéletes elnyomásai is elérjük. Ez esetben, amikor a (14) rács kisebb feszültségen van, mint a (13) rács, a (11) nyí- 90 iásnak a (13') nyílásnál szélesebbnek kell lennie, amint az 1. ábra mutatja. Ha a (12) elektródában lévő nyílás szélességét csökkentjük, mimcllett különben a viszonyok azonosak maradnak, a nya- 95 láb gyújtópontjának a katódálól való távolsága csökken. Ez a pozitív rácson túl a szétszórás! növeli és nem kívánatos rácsáramot okozhat, a pozitív rácsokon áthaladt nagyobb számú elektronnak azokhoz: 100 való visszatérése folytán. Rövid gyujtóponti hossz kívánatos, hogy a gyújtópontban keskeny nyalábot kapjunk, úgyhogy a rácsokban kis nyílások alkalmazhatók, aminek eredménye a sugár jobb vezérel- 105 hetöisége. A legkívánatosabb gyujtóponti távolság az, amely a felvitt feszültséglek szabályozhatósága és az áramveszbeség százalékszáma között a legjobb kiegyenlítődést biztosítja. 110 Azt találtuk, hogy az 1. ábra szerinti struktura a legegyszerűbb és a legjobb eredményeket szolgáltatja. Ha a (14) rács és a (15) anóda közé más rácsokat vezetünk be, természetesen más eredményeket 115 kaphatunk. Az ilyen típusú csövekben az