120920. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisütőberendezés

120920. 102 anódaimpedanciát a nyaláb kialakításával teljes mértékben szabályozhatjuk és annak bármilyen, még negatív értéke is lehet, függetlenül a rács- vagy vezérlőelek-5 irodarendszerek elektrosztatikus ^-értékeitől. Az 1. ábrán látható szerkezet olyan lencserendszernek tekinthető, amelynek a pozitív előfeszültségű (13) rács és a (14) ernyőzőrács útján előállított gyorsítóían-10 cséje van. Ezt a lencserendszert igen hatásosnak találtuk ahhoz, hogy a villamos mezőbe nagy szög alatt belépő elektronok visszatérését megakadályozzuk. A harmadik rács a szétszóródó lassított primer 15 elektronnyalábot a második gyorsítórácscsal szemben ernyőzi, mimellelt egyúttal a szekundéreliektronok számára elnyomóelektródaként szerepel, minek folytán a szükséges elemek száma ötre csökkein. 20 Ezek a következőik: katóda, anóda és három rács. Bizonyos esetekben, ha az 1. ábrán látható strukturát kis anódaáramokkal használjuk, pl. rádiófrekvenciás üzemben, kí-25 vánatos lehet negyedik vagy elnyomórács alkalmazása az anódavezérlőrács-kapacitás csökkentése és a szekundéremisszió megakadályozása céljából, minthogy a nyalábban lévő tértöltés., amely a szekundér-30 elektronok elnyomását elősegíti, kis anódaáramok esetén túlságosan kicsi lesz. Az 1. ábrán leírt elrendezéssel lehetséges, hoggy a (15) anódára felvitt igen kis feszültség mellett a (10) katódából: 35 származó, rendelkezésre álló összes áramot csaknem teljesen összegyűjtsük, anélkül, hogy a pozitív vezérlőelektródák áramot vennének fel. Ez a vezérlőrács és az árnyékolórács között kis a-értéket, vala•40 mint erős kimenőáramú, nagy teljesítményű csövet eredményez, amely egyszerű szerkezetű és könnyen elkészíthető. Az elektródák egyikében lévő nyílás szélességének észszerű megváltoztatása a cső 45 többi elektródájának elrendezését neim fogja szükségképpen lényegesen befolyásolni, minthogy az elektródákra felvitt feszültségek megfelelő megválasztásával lehetséges a kívánt mező- és elektronnya-50 láb-kialakulást elérni, amit azonban nem lehetett elérni a szokásos csövekben, amelyek szokásos csigaalakban futó rácsokat használtak. A legjobb eredményeket akkor érjük el, ha a (12) rács nyílása a (10) 55 katóda (11) emissziósf elületével egyező kiterjedésű. A (13) rács nyílása a (12) rács nyílásánál kisebb lehet, azonban nem olyan kicsi, hogy az elektróda az elektronokat feltartóztassa. A (14) rács nyílása szélesebb, mint a többi rácsé, azonban 60 nem olyan széles, hogy a rács ernyőzőképességét elveszítse és a szekundérelektronoknak a rács vagy a visszatért primérellektronoknak a (13) rács elérését megengedje. Ennél az elrendezésinél az elő- 65 állított nyaláb kis szélessége folytán, az áram hatékony vezérlését érhetjük el és a csövön belüli veszteséget igen kis mértékre korlátozhatjuk. Továbbá a (13) pozitív elektróda, igen kis rácsáramveszte- 70 ségű vezérlőrácsként használható, minthogy a nyaláb a (13) nyíláson át gyűlik fókuszba. A 13. ábra a találmány szerinti elektródaelrendezés más egyszerű példáját mu- 75 tatja. Itt az elektródaszerelvény a (80) bevonatos (80) katódát, a (85) anódát és a katóda és anóda között elrendezett (81, 82, 83) és (84) rácsokat foglalja magában, amely utóbbiaknak egyvonalha eső (81', 80 82', 83') és (84') nyílásuk van. Ennél az elrendezésnél a (82) és (83) rácsra pozitív feszültségeket viszünk fel, mimellett a (83) rács feszültsége a nagyobb. Ezzel az elrendezéssel olyan nagy áramercisiségű 85 csövet állíthatunk elő, amelynek karakterisztikái az 1. ábra szerinti cső karakt terisztiikáihoz hasonlók és amelynél az első és a második rács közötti JJ.-érték kicsi.. Ez esetben a (83) rács nyílásának szé- 90 lessége, akkora vagy kisebb, mint a (83) rács (82') nyílásának szélessége, hogy jő elektronlencsét kapjunk. További (84) rács nélkül a második gyorsítóirácson lévő nagy feszültség kicsit nagyobb rácsáramot és 95 nagyobb teljesítményveszteséget okozna, bár ezek még így is lényegesen kisebbek volnának, mint a szokásos csövekben. Ez utóbbi hátrány kiküszöbölésére alkalmazzuk a (83) rács és a (85) anóda között 100 a negyedik (84) rácsot, amely a szekundérelektronokat elnyomja. A 13. ábra szerinti elrendezésnél a különböző tényezők között jó egyensúlyi állapotot kaphatunk, ha a (82) és (83) rá- 105 csőik pozitív feszültségen vannak, mimellett a (83) rács a (82) rácsnál nagyobb feszültségű; a legjobb eredményeket akkor kapjuk, ha a (83) rács és a (82) rács feszültségeinek aránya 2.5, továbbá a (83') 110 nyílás akkora, mint a (82') nyílás és a járulékos (84) elnyomóelektróda nyílása szélesebb, mint a többi rácsielektróda nyílása, azonban nem olyan kiterjedésű, hogy, a rács ernyőző- és einyomóképességét el- 115 veszítse. Ha az előbb említett arány 2.5-nél nagyobb, akkor a nyaláb szétszóródási szöge a (h) gyújtóponton túl ki-