120853. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás és berendezés oltógáz termelésére

120853. lük — meggyujtjuk. Ugyanok kor. vagy közvetlenül a gyújtás után egy — előnyösen nem vezérelt—szelep, mely az égetőkompresszor hengere és az égési kamra .'5 között van, megnyílik. Az áteresztőszalep nyitása után az égetőkompresszor hengerének térfogata az égetőkamra térfogatával megnövekszik, úgyhogy a meggyújtott keverék nem robbanásszerűieg — >•10 tehát állandó térfogat alatt — hanem megközelítően állandó' nyomás alatt ég tovább és az égés csak az égési kamrában nyer befejezést. Az áteresztőszieleip nyitásakor tehát a •45 hengerben lényegesen kisebb nyomás és hőmérséklet uralkodik, mint az eddig ismeri szer kezeleknél, különösen a b) megoldásnál. A meggyújtás időpontjának, vagy az áteresztőszeJep terhelésének szabályozó zásával módunkban áll az elégető kompresszor hajtásához szükséges munkát olyképpen szabályozni, hogy a hajtómotor teljesítményét teljesen kihasználjuk. A gázoknak az égési kamrában folytató tolt továbbégése azonban igen magas hőmérsékletet fejleszt, amelyet más irányban is értékesíthetünk; ugyanis az égési kamrába robbanó keveréket vezethetünk be, amely ott a nagy hőmérséklet kö-80 vei keltében felrobban és elég. Ezáltal az égető kompresszor által előállított közömbös gázok mennyiségét növelhetjük. Ezenkívül elkülönített égési kamrákat is alkalmazhatunk és az égető kompresszorhoz 35 tartozó égési kamrát úgy szerkeszthetjük, hogy annak állandóan forró, pl. csőszerű része van, mely a másik (elkülönített) kamrába áramló robbanó keveréket meggyújtja. 40 Az elégclőkompresszor két- vagy négyütemben működő dugattyús kompresszor lehet,, vagy pedig forgókompresszor, mely utóbbi esetben a villamos gyujtókészülék a kompresszor nyomócsövébe építendő be. 45 További kiviteli változat abból áll, hogy különleges égető kompresszor helyett négyütemű robbanómotort alkalmazunk és a robbanó keveréket a sűrítőlöket vége táján meggyujtjuk, majd közvetlenül ezután 50 a kipufíogószelepet nyitjuk; ez esetben nincs szükség külön hajtómotorra, mert a robbanómotor vezérművét olyképpen állíthatjuk be, hogy csak a felesleges energiát távolítjuk cl kipuffogó gázok forrná-55 jában. Kétütemű motoroknál ugyanilyen módszer szerint leliel eljárni, amennyiben a szokásos kipuffogó réseken kívül egy különleges ki puf fogószelepet is alkalmazunk, melyen keresztül vezetjük az elégett 60 gázoknak tetemes mennyiségét; a gázok többi része a gépet hajtja. A csatolt rajz a találmány példaképpeni kiviteli alakjait mutatja. Az 1. és 2. ábra elégel övei kombinált meg- 65 oldásokat mutat, a 3. ábra pedig a találmány szerint szerkesztett kétütemű égési motor vázlatos rajza. Az 1. ábra szerinti (1) elégetőkompresz- 70 szórt, mely egy- vagy többhengeres lehet s mely mechanikai szerkezetét illetőleg a közismert robbanómotorokhoz hasonló, másik normális kivitelű, a rajzon fel nem tüntetett robbanómotor hajtja. E hajtó- 75 motor kipuffogó gázai közömbös gázként felhasználhatók. Az (1) elégetőkompreszszor (2) dugattyújának felső holtpontjában nyílik a befelé nyíló vezérelt (3) szívószelep, melyen át a henger a dugattyú 80 lefelé haladása közben a (4) porlasztón keresztül, legkedvezőbb összetételű tüzelőanyaggal töltődik meg. A dugattyú felfelé baladtában a keveréket sűríti és mikor az olyan nyomást ért el, hogy biztosan 85 meggyújtható, gyujtószikráva! ismert módon meggyujtjuk. A keletkező robbanónyomás, mely a kompresszor forgásiránya ellenében hat a (2) dugattyúra, az előnyösen nem vezérelt, kifelé nyíló (5) 90 kipuffogószelepen át egyenlítődik kii a (6) elégetőilérbe, ahol az égés befejeződik és az égéstermékek a változtatható keresztszelvényű (7) csövön ál távoznak. Az (5) kipuffogószelep (8' szeleprugójának ter- 95 béléséi a (9) csavarral változtatható. A következő ütemnél a fenti folyamat megismétlődik, az elégetőkompresszor tehát két ütemben dolgozik a forgásiránnyal szemben fellépő explóziónyomásokkal. Mivel a 10( villamos gyújtás időpontja és az (5) kipuffogószelep terhelése működés közben változtatható, megvan a lehetősége: annak, hogy az elégelőikompresszor hajtásához szükséges munkál, vagyis a kompresszor tOi munkafogyasztását beállítsuk és így a h aj lómo tort legnagyobb te 1 jesí tm é ny éig megterheljük. Ilymódon a hajtómotor gáztermelőképessége teljesen kihasználható. Mivel az elége.tőikompresszorban kelet- 111 kezelt robbanások a (6) 'elégelőtér felé expandálnak, azok ebben az elégelőtérben fejeződnek be' és ott igen magas hőfokot létesítenek. Az elégstőrész a (10) karburálorkom- 11, presszorből, a (11) karburátorból ós a (12)