120853. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás és berendezés oltógáz termelésére

Megjelent 1939. évi június lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1.20353. SZÁM. XVIlI/b. (TI e.) OSZTÁLY. — S. 17138. ALAPSZÁM. Üzemeljárás és berendezés oltógáz termelésére. Szilva y Kornél székesfővárosi tűzoltóparancsnok, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi november hó 15-ike. Ismeretesek különféle oly berendezéseik, amelyeknek célja közömbös gázokat kü­lönböző alkalmaztatásra (pl. tűzoltásra) előállítani. 5 E berendezések közül leginkább azok váltak be, amelyek folyékony, vagy gáz­nemű tüzelőanyagokkal táplált égési mo­torokat alkalmaznak. Az égési motorok ki­puffogó gázai ugyanis oly összetételűek, 10 hogy gyakorlatilag egyáltalán nem tartal­maznak szabad oxigént és így azokat jog­gal tekinthetjük közömbös gázoknak. Az a nyomás azonban, amely alatt a kipuf­fogó gázok a hengert elhagyják, bizonyos 15 esetekbein nem elégséges arra, hogy a cső­surlódásokat, lökéseket és egyéb ellenállá­sokat legyőzze. Meg kellett tehát oldani még a kipuffogó gázok kellő sűrítését is, hogy a normális égési motorok kipuffogó 20 gázait általánosan alkalmazni lehessen. Ennek a feladatnak egyelőre két meg­oldása ismeretes, és pedig: a) a kipuffogó gázokat sűrítőbe vezet­jük, amely azokat a kellő nyomásra hozza; 25 b) a robbanó keveréket a motor hengeré­ben a kompresszió-löket végén meggyújt­juk iés a robbanás (hirtelen elégés) befe­jezte után egy térbe vezetjük, ahol a fel­robbant és nagy nyomású gázmennyiségek 30 kiterjedhetnek és így nyomásuk a kívánt értékre süllyedhet. Ennél a második megoldásnál pl. úgy járhatunk el, hogy többhengerű motor egy-két hengerét hajtószerv gyanánt mű-35 ködtetjük, a többi hengert pedig csakis a közömbös gáz fejlesztésére használjuk, azonban használhatunk egészen külön haj­tómotort is, amely a kipuffogó gázokat szolgáltató robbanómotor hajítására szol­gál. 40 Az a) alatt említett megoldásinak az a hátránya, hogy annál a motornál úgyszól­ván teljesen terheletlenül marad, mert csak a saját üresjárati munkáját kell igen kis kipuffogó nyomás ellen végezni. Eb- 45 bői következik, hogy az előállított kipuf­fogó gázok mennyisége a motor löket-térfo­gatához viszonyítva igen kicsi lesz. A b) alatt említett megoldás igen rossz hatásfokkal működik, mert a gázokat előbb 50-nagy robbanónyomásra kell hozni és utó­lagosan kell ezt a nyomást expansió út­ján lecsökkenteni. Ezenkívül ennél a meg­oldásnál igen jelentékeny műszaki nehéz­ségekkel találkozunk, különösen az át- 55 eresztő szelepnél, amelynek igen nagynyo­más és hőmérséklet alatt kell nyílnia. A találmány a fentemlített szerkezetek hátrányait kiküszöböli és egyszersmind az előállított energia gazdaságos kihásználá- 60' sát biztosítja. Ezt úgy érjük el, hogy mo­tort vagy sűrítőt, általában véve robbanó gázkeverék sűrítésére alkalmas gépet és külön égési kamrát alkalmazunk, a gá­zokat pedig kellő sűrítés után áramoltat- 65. juk át a kamrába; a gázokat még a mo­torban vagy sűrítőhen gyujtjuk meg, vagy pedig csak a kamrában, azonban minden­esetre úgy járunk el, hogy a tényleges elégés a kamrában játszódjék le. E cél- 70' bál pl. az égetőkompresszor szívási pe­riódusában beömlő robbanó keveréket a sűrítőlöket alatt, éspedig legkésőbben ak­kor, amikor az alkalmas nyomást elér-

Next

/
Thumbnails
Contents