120849. lajstromszámú szabadalom • ELjárás fényelektrómos elektróda előállítására

Megjelent 1939. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130849. SZÁM. Vll/d/j. OSZTÁLY. — P. 8529. ALAPSZÁM. Eljárás fényelektromos elektróda előállítására. N. Y. Philips* Gloeilampenfabrieken cég' Eindho ven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1935. évi július hó2-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi július hó 26-ika. A találmány eljárás fényelektromos elektróda előállítására. Ily elektróda előállításánál tudvalevő­leg a fényelektromos fémet oly rétegre ö viszik fel, melyet pl. fémréteg oxidálásá­val kapnak. Ismeretes pl. olyan eljárás, melynél arra a helyre, melyen a foto­elektromos elektródát kívánjuk előállí­tani, ezüstréteget viszünk fel, ezt az 10 ezüstréteget felületén oxidáljuk, a kelet­kezett ezüstoxidrétegre fényelektromos fémet, pl. céziumot csapatunk le, majd az elektródát hőkezelésnek vetjük alá. Ez esetben a reakció ügy folyhat le, hogy 15 céziumoxid és ezüstrészecskék keveréké­ből álló réteg képződik és hogy e kevert rétegre vékony céziumréteg csapódik le. E kevert rétegben két-két ezüstatomra egy-egy céziumoxidmolekula esik. Ha a 20 fényelektromos elektródát tartalmazó ki­sütőcsövet zárt állapotban és cézium fölös mennyiségének jelenlétében hevít­jük, cézium hatol az ismertetett rétegbe, úgyhogy e réteg ekkor a fotoelektromos 25 fém oxidrészecskéinek, magának e fém részecskéinek, valamint idegen fém­részecskék keverékéből áll. Egy korábbi javaslat szerint ily fény­elektromos elektródák érzékenységét úgy 30 fokozzák, hogy az elektróda ismertetett módon való előállítása után elgőzölög­tetéssel ezüstöt, aranyat vagy más fémet csapatnak az elektródára, úgyhogy utób­bit e fém vékony réteg vonja be. Ismé-36 telt hevítéssel e fém a fényelektromos c '.ektródába hatol, úgyhogy az említett kevert rétegbe idegen fémrészecskék já­rulékos adaga is kerül. Ez az érzékenységet növelő eljárás azonban bizonyos szempontokból hátrá- 40 nyos. A fényelektromos elektródát, a fényelektromos fémnek a fémoxiddal való reakcióját követően, valamint esetleg cézium fölös mennyiségének a kevert rétegbe való nyomulása után, amikor 45 tehát a fényelektromos elektróda már kész, ismét hevíteni kell, hogy az el­gőzölögtetéssel felvitt idegen fém az elektródába hatoljon. Ez az előállítást bonyolulttá teszi. Ezenfelül az a veszély 50 áll be, hogy az elektróda jó tulajdon­ságainak egy részét e külön hevítéssel elveszti, még pedig főként azért, mert az elgőzölögtetéssel felvitt idegen fém és az oxidtartalmú réteg jó elkeveredé- 55 sének elérésére e külön hevítést rendr szerint oly hőmérsékleten kell foganato­sítani, mely nagyobb, mint az a hő­mérséklet, melynél a fényelektromos elektróda létesül. E magas hőmérsék- 60 letek azonban az ismertetett fajtájú fényelektromos elektródák jó tulajdon­ságaira igen hátrányosak lehetnek. A találmány oly eljárás fényelektromos elektródák előállítására, mellyel e hátrá- 65 nyokat elkerüljük. A találmány szerint a fényelektromos fémmel való redukálásnál fémrészecskék­kel kevert vagy fémrészecskékkel be­vont fémoxidrétegből indulunk ki. Ez 70 esetben e fémrészecskéket tehát a fény­elektromos elektródába nem akkor visz^

Next

/
Thumbnails
Contents