120849. lajstromszámú szabadalom • ELjárás fényelektrómos elektróda előállítására

2 120849. szűk be, amikor ez elektróda már telje­sen kész, hanem e fémrészecskéket a még redukálandó fémoxiddal hozzuk össze. A már kialakult elektróda ismételt heví-5 tése így feleslegessé válik. Ezenfelül még azt az előnyt kapjuk, hogy a fémoxid redukálása a fényelektromos fémmel könnyebben megy végbe, mint amikor e fémoxid egymagában van jelen. A talál-10 mánnyal a megadott módon a nemfény­elektromos részecskékben való tartalmat igen egyszerűen és előnyösen növeljük, ami az elektróda nagyobb érzékenységét idézi elő. Kitűnt, hogy a nem-fénye lek-15 tromos fémrészecskék e nagyobb adagá­nál a kevert rétegbe juttatható fény­elektromos fém mennyisége is nő. A redukálandó fémoxiddal összehozott fémrészecskék oly fémből állhatnak, 20 melynek oxidját hasznosítjuk. Azonban más fémeket is alkalmazhatunk. ' A fényelektromos fém hatásának alá­vetett fémoxid és fémrészecskék halma­zát különböző módon hozhatjuk létre. 25 így pl. fémoxidot állíthatunk elő és ezt az oxidot a fényelektromos fémmel való redukálását megelőzően részlegesen más úton redukálhatjuk. Ez esetben tehát a fényelektromos fémmel redukálandó 30 mennyiségnél nagyobb fémoxidmennyi­ségből indulunk ki. A fölös mennyiséget előbb más úton redukáljuk. A részleges redukció előnyösen hidro­gén behatásával mehet végbe és ez eset-85 ben azt, pl. kb. 150 C° hőmérsékletre való hevítéssel segíthetjük elő. A reduká­lás alkalmával képződő vizet eltávolít­juk a kisütőcsőből. A kötött hidrogén­mennyiség meghatározásával a redukált 40 fémoxid mennyiségét közvetlenül meg­állapíthatjuk. A hidrogénmennyiséget úgy is adagolhatjuk, hogy a fényelektro­mos elektróda a legnagyobb érzékeny­ségét kapja. Kitűnt, hogy eziistoxid 45 alkalmazása esetén az ezüstoxid 10—20 százalékának előzetes redukálásával ér­jük el a legnagyobb érzékenységet. Min­denesetre kívánatos, hogy a hidrogénné] való redukálással az ezüstoxidnak több 50 mint 50 %-a ne redukáltassék, mert kü­lönben az oxid anyagszerkezeti változá­sának veszélye lép fel. A fémoxid részleges redukálását erős megvilágítással is foganatosíthatjuk. A 55 keletkezett és elillanó oxigént ez eset­ben pl. ily célra alkalmas helyen a fény­elektromos cellán kívül elhelyezett kal­ciummal vagy báriummal, vagy pedig szivattyúzással távolítjuk el. Ez eset- 60 ben is az intenzitás, valamint a besugár­zási időtartam szabályozásával a redu­kált fémoxid mennyiségét s így a kelet­kezett fém mennyiségét is szabályozhat­juk. A megvilágítást, pl. nagynyomású 65 higanygőzkisütőlámpával végezhetjük. A reakció gyorsabban folyik le, ha a lámpa fala, valamint a képződő fény­elektromos elektródát tartalmazó kisütő­cső fala is kvarcból való, ami az ibolyán- 70 túli sugarak erős befolyására vall. A fényelektromos fémmel redukálandó réteget könnyen oxidáló fém és kevésbé könnyen oxidáló fém ötvözetével, pl. ezüst-arany-ötvözettel is kaphatjuk. Ez 75 ötvözetet mint katódát oxigéntaitalmú atmoszférában porlaszthatjuk szét, ami­kor is esetleg a fényelektromos elektróda alapozására használt fémréteget anódá­nak alkalmazhatjuk. Ez esetben a be- 80 rendezést úgy foganatosítjuk, hogy azon a helyen, melyen a fényelektromos elek­tródát kívánjuk létrehozni, a könnyen oxidáló fém oxidjának (pl. az ezüstoxid­részecskéknek), valamint a kevésbé köny- 85 nyen oxidálódó fém részecskéinek (pl. az arany részecskéinek) keveréke csapód­jék le. Az ötvözetkomponensek arányá­nak szabályozásával az oxidrészecskék és a velük kevert fémrészecskék arányát 90 is szabályozhatjuk. Habár a legjobb eredményt úgy érjük el, hogy a redukálandó oxiddal össze­hozandó fémrészecskéket ez oxiddal összekeverjük, e fémrészecskéket vékony 95 rétegben is felvihetjük az oxidrétegre, amit a fém elgőzölögtetésével és kon­denzációjával végezhetünk. Ha a fém­részecskékkel bevont oxidréteget fény­elektromos fém hatásának vetjük alá, 100 e fényelektromos fém az említett fém­rétegen áthatol, úgyhogy a fényelektro­mos fém a fémoxidot redukálhatja. A fényelektromos fémnek e redukáláskor keletkező oxidja és e fémréteg részecskéi 105 egyúttal keverednek is. A fényelektromos fém annál könnyebben hatol e rétegen át, minél erősebb az alulfekvő fémoxid ad­szorbeáló hatása a fényelektromos fémre. A találmányt még részletesebben a 110 rajz kapcsán magyarázzuk meg, melyen a találmány szerinti fényelektromos cella foganatosítási példája látható. A követ­kezőben még részletesebben a találmány eszerinti eljárás néhány foganatosítási 115 példáját ismertetjük.

Next

/
Thumbnails
Contents