120766. lajstromszámú szabadalom • Súrlódásmentes, önműködő, fokozatos kapcsoló

Megjelent 1939. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓ8ÍÍ SZABADALMI LEÍRÁS 120766. SZÁM. VH/g. OSZTÁLY. — M. 11301. ALAPSZÁM. Súrlódásmentes, önműködő, fokozatos kapcsoló. Meszlényi Géza, fővárosi polgári iskolai tanár, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi május hó 24-ike. Az eddigi megoldások egyik esetben csúszó-kontaktusok útján tették lehetővé az áramnak fokozatos be-, illetve kikap­csolását, másik esetben fokozat nélküli 5 fix kontaktusssal kapcsolták a kívánt áramkört, Az új szerkezet kiküszöböli a súrlódást s ezáltal lehetővé teszi egy áramkörnek igen kis energiával (1—2 mAmper rendű 10 árammal) történő önműködő és fokozatos kapcsolását. A találmány szerinti kapcsoló eigy elek­tromos mérőműszer és elektroncső egye­sítése oly célból, hogy a mérőműszer rnu-15 tatójámak lengése szabályozza egy áram­kör ellenállásának nagyságát a mutató végére szerelt izzószálon (mint katódon) és a vele szemben elhelyezett ellenálláson, (mint anódon) átfolyó áram által. 20 A találmány részeit a mellékelt ábrák magyarázzák. ;Az 1. ábra szerinti I.A., II.A. a 12—15. ábrák szerinti műszernek ív alakban ké­szült két anód-lapját ábrázolja, amelynek 25 ívéi a lengőtekercs tengelyéhez húzott sugár határozza meg. Rossz elektromos és rossz hővezető, szilárd anyagból készült s így alakját hő hatására nem változ­tatja meg. Az áram vezetésére a célnak 30 m'egfelelőleg méretezett, hőálló szigetelő­anyaggal bevont ellenálláshuzal (vagy ellenállásszalag) szolgál, amely egymás mellett és oly feszesen tekercselt, hogy felmelegedés esetében is az anód-laphoz 35 simul. I. Ha a kapcsoló egy áramkör zárásá­hoz készült ós így lengőkarja egy oldalra leng ki, az, egyik vagy mindkét anódlap az ellenállás-huzallal végig tekercselt. II. Ha a kapcsoló két áramikör zárása- 40 lioz készült, ez esetben lengőkar ja nyu­galmi-helyzetben középállásban van és az anódtekercselés középen (2. ábra sze­rint) a katód szélességében meg van sza­kítva, illetve ezáltal egy jobb- és balol- 45-dali részre osztva. Az anód-lap szélessége — tekintettel az izzószál méreteire, — korlátolt határok között keskenyebbre vagy szélesbbre mé­retezhető aszerint, amint a föltekercse- 50-lendő ellenálláshuzal kisebb vagy na­gyobb felületet igényel. Az egy oldalon egymással szemben lévő anód-tekercse­lések kivezetései közös póluson vannak. Mindkét anód egymással szemben fekvő 55. lapja simára dolgozott fémes felületet ad, (megszakítva a huzalok- vagy szalagok­közti szigetelőanyag sávokkal). Készít­hető az anód huzal- vagy szalag-helyetl valamely hőálló eddig is használaítos el- 60-lenállás-anyagnak (masszának) a lapra való fölrakásával is. Az anód ellenállása az áramkör fogyasztásának m'egfelelőleg méretezett aszerint, hogy milyen célt szolgál. 65 Mind az I., mind a II. .esetben a műszer karjának nyugalmi állásában a, legna­gyobb az anód öhmikus ellenállása, míg a kar teljes kilengése esetén a legkisebb. Mindkét esetben az áram növekedését a 70' 3. ábra szemlélteti, ahol a vízszintes ten-

Next

/
Thumbnails
Contents