120738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gázokban vagy gőzökben villamos kisülésű berendezés által kibocsátott fény átalakítására

2 130738. kedvezőbb körülmények között érjük el, szükséges, hogy a két rétegből — és eset­leg a válaszfalból és/vagy a közből — álló együttes jelentékenyen átalakítsa vagy 5 elnyelje a fényforrás színképe intezív vonalainak (pl. a higany sárga, zöld és kék vonalainak) megfelelő sugarakat, amely vonal s színkép túlnagy intenzitása kellemetlen folytonossági hiányokat 10 okozna. Kitűnt, hogy a kívánt eredményt igen kielégítő módon és kitűnő teljesítménnyel lehet elérni, különösen a következő fluo­reszkáló anyagpárral, amely anyagokat 15 az alábbi sorrendben alkalmazzuk: 1. az első réteg fluoreszkáló kalcium­wolframát, 2. a második réteg cinkszulfid vagy kad­miumszulfid vagy e kettő keveréke. 20 Az ily módon kapott színkép minden részében figyelemreméltóan hasonló a nap színképéhez; ugyanúgy, mint a nap szín­képe, igen hosszú hullámú ibolyántúli sugarakat tartalmaz, amelyek —szükség 25 esetén — a találmány szerint, a célnak megfelelően megválasztott fluoreszkáló anyagból való harmadik réteg segítségé­vel, maguk is látható sugarakká alakít­hatók át abban az esetben, ha a két másik 30 réteg — úgy, amint azokat megválasz­tottuk — a kívánt eredményt nem szol­gáltatná kielégítő megközelítéssel. A találmány mibenlétét a következők­ben példaképen ismertetett készülék job-35 ban érthetővé teszi: A fluoreszkáló kalciumwolframát a ritka gázokat és higanygőzt tartalmazó kisütőcső belsejében, vékony rétegben, az ismert eljárások szerint, van elrendezve. 40 A cső fala pirex-üvegből van. A kalcium­wolframát a higany emittálta csaknem összes rövid- és középhullámú ibolyántúli sugarat elnyeli és a látható színképen és a hosszúhullámú ibolyántúli részben 45 kb. 3000 Áng.-ig terjedő fluoreszkáló szín­képet emittál. A cink-kadmiumszulfid a cső külsején van vékony rétegben elren­dezve éspedig vagy a cső külső falán, vagy pedig közönséges üvegből való 50 burkoló cső belső falán, mely cső hü­vely, süveg alakjában van az első cső körül elrendezve. A wolframát emittálta látható és hosz­szúhullámú ibolyántúli fény besugározza 55 a szulfidot, miközben a pirexből való falon — mely a hosszúhullámú ibolyán­túli sugarakat kb.a középhullámú ibolyán­túli sugarakig átbocsátja — és, eset­leg a cső és a süveg között levő —e suga­rakat tudvalevőleg átbocsájtó — levegőn 60 áthalad. A szulfid a látható fényt, amely azt éri, csekély elnyeléssel átbocsátja és a wolframát emittálta hosszúhullámú sugarakat, főleg a 3600 Áng. és 3000 Áng. közötti körzetben látható narancs- 65 sárga és vörös sugarakká alakítja át. Ilykép a wolframát emittálta látható fluoerszkáló fényt, melyben az ibolya és a kék van túlsúlyban, kiegészíti a szulfid­nak a fénye, amelyben a narancs és vörös 70 van túlsúlyban és így energiaeloszlásában a nap színképének energiaeloszlását igen megközelítő fehér fényt kapunk. Másrészt, a higany látható sugarainak egymásután a két fluoreszkáló anyag- 75 rétegen való áthaladása, a részleges el­nyelésnek két egymásrahelyezett hatásá­val, a higany látható vonalainak igei: jelentős gyengülését vonja maga után, sokkal nagyobbat, mint amilyent — 80 egyébként egyenlő viszonyok mellett — egyetlen fluoreszkáló anyagréteggel elér­hetnénk. Az eredő fehér fény tehát külö­nösen tiszta és nem idézi elő a megvilágí­tott tárgyakon, különösen a bőrön, azokat 85 a deformáló hatásokat, amelyek a higany­csövek használatát általában hátráltat­ják. Végül, a higany emittálta ibolyántúl energia legnagyobb részének a íentebJ 90 leírt készülékkel való átalakítása a fény­teljesítmény jelentős megjavításával jár. A találmány szerinti eljárásnak a talál­mány keretén belül, a leírttól eltérő foga­natosítási módjai is lehetségesek. így pl. 95 az első fluoreszkáló anyagrétegből, át­látszó válaszfalból és/vagy közből, a;-, elsőtől függően megválasztott másodit fluoreszkáló anyagrétegből álló készülé ket, egészen, vagy magának a kisütőcső- 100 nek a belsejében, vagy azon kívül rendez­hetjük el. Ha a készüléket a kisütőcső belsejébe: rendezzük el, akkor a második fluores káló anyagot, pl. a szulfidokat, az ismeri 105 eljárásokkal, vékony rétegben a kisütőcsé belső falára visszük fel. A fluoreszkál: anyagra valamely, a célnak megfelel* bevonatot, pl. bórsavat viszünk fel, amely a közbenső válaszfal szerepét tölti be. 110 Ezt a bevonatot vagy mázat úgy választ juk meg, hogy az legalább a hosszú­hullámú ibolyántúli sugarakat átbocsásse Ha azt találnók, hogy valamely, e tekin­tetben kevéssé átlátszó bevonat, mái 115 szempontokból, pl. mechanikai vagy vegyi

Next

/
Thumbnails
Contents