120731. lajstromszámú szabadalom • Fogaskerekes, fokozatos közlőmű motors járművekhez
4 120731. az I. emeltyű (1. ábra) a (H) kapcsolót és kényszeríti ily módion a Jfi) kapcsolót az erőátvitel átvételére. Az előre és a visszakapcsolás között tehát az a különb-5 ség, hogy előrekapcsóláskor a sebességváltás az elmozdulás első felében, az addigi kapcsolat önműködő oldása révén, visszakapcsoláskor azonban az elmozdulás második felében, az addigi kapcsolatnak a 10 vezértengelytől vezérelt oldása révén történik. Az erőátvitel egyik esetben sem szakad meg". A 1. ábra a találmány szerinti közlőmű más változatát mutatja be. E közlőmű 15 minden részében, megegyezik az 1. ábrán feltüiitelelt közlőművel, csupán a (B) fővezér lengelv megoldása más. A 4. ábra szerint néhány további eszközt alkalmazunk, melyeket együttesen reteszelő szer-20 kőzetnek nevezhetünk. E szerkezel, ugyanis a (b, c) tengelyek között merev kapcsolat létesítésére való, melynél a (c) tengelyről is átvihetők erők a (b) tengelyre. Ez az eset akkor következik be, ha völgyme-25 nettnél a motort fékként akarjuk használni. Ha pl. az 1. ábra szerinti (G) kapcsoló zárva van, akkor az (m) rész is balra tolódnék és a kapcsolót oldaná, amikor a jármű völgymenetben gyorsabban halad, 30 mint amekkora a jármű sebessége a motorról történő hajtás esetén volna. A motorral tehát, nem lehetne [ékezni. A 4. ábrán feltüntetett járulékos szerkezet alkalmazása esetén azonban a jármüvet a 35 motor segítségé vei egyszerű módon fékezhetjük. E célból a (B) vezértengely, a középvonala irányában, ütközőkkel határolt, megszabott darabbal eltolható. A rendes üzemben a (q) rugó a (B ) tengelyt 40 a jobboldali szélső helyzetében tartja. A (C, D) vezérgörbék helyzete a kapcsolókhoz képest ekkor az 1. ábra szerinti helyzetnek felel meg és a közlőmű a már vázolt módon működtethető. A közlőművet 45 azonban még az (M) kézi emeltyűvel1 is lehet befolyásolni. Az emelylű az erős (0) rugó lialása alatt áll, mely azonban, a rendes üzemben nem fejt ki hatást, mert az (Ms J emeltyűt a helyzetében az 50 (N) rögzítő szerkezet tartja meg. Ha az (N) rögzítő szerkezetet kézzel oldjuk, az (M) emeltyű az (0) rugó feszítőerejének hatása alatt nyomást fejt ki a (B) tengelyre és azt balra tolni törekszik. A 4. 55 ábrán feltüntetett megoldásnál nem csak a (B) tengely ágyazása, hanem a (C, D) vezérgörbék alakja is kissé más, mint az 1. ábrán. Az ,">. ábrán ezért a 1. ábra segédgörbéiiiek alakját a (C, I) testek lefejtett felületének nézete alakjában tün- 60 tettük fel. A 2. ábrával szemben az egyetlen különbség az, hogy mindegyik ve.zérgörbéiielv még (r) mélyedése is van. A vázolt berendezés a következőképen! működik. Ha pl. az I. menet, vagyis az 65 (E) kapcsoló van beiktatva, akkor az (M) emeltyű (N) zárát oldhatjuk és így az (E) kapcsolónak lehetetlenné tesszük azt, liogy szabadon futó kapcsolóként működhessék. Amíg a járművet a motor hajtja, a közlő- 70 műszerek helyzete nem változik, lia azonban, pl. lejtős úton, a jármű gyorsabban mozog, mint a motor- akkor az (E) kapcsolóban az (m) rész (1. ábra) jobbra mozdul el, egyúttal azonban, (e) kapcsoló 75 (n) része az (O) rugó (4. ábra) hatása alatt szintén elmozdul, a kapcsoló tehát zárva marad é;s a járműtől eredő erőket a (c) tengelyről a (b) motortengelyre viheti. át. A motort tehát fékként is használ- 80 baljuk. Az (n) rész (1. ábra) elmozdulása akkor történik, amikor az egész (B) vezér tengely balra tolódik (4. ábra:. E mozgás azonban csak az (E) kapcsolóra hal, de a (G) kapcsolót -egyáltalán nem befő- 85 lyosolja, mert az (F) emeltyűn 'levő vezetőtest az I. menet bekapcsolt állapotában úgy fekszik, liogy az a (B'- tengely balralolásakor a (C) test vezetővájalának (r) mélyedésébe léphet (3. ábra). Ezzel egy- 9C úttal megakadályoztuk azt. hogy a (B) tengelyt az (A) kézi kerékkel el lehessen forgatni. Áttérés a bekapcsolt sebességről egy másik sebességre tehát csak akkor történhetik, ha az (M) reteszelő emeltyűt 95 kézzel, az (O) rugó erejével szemben, a -1. ábra szerinti, helyzetbe visszük és ebben az (X) zárral biztosítjuk, és mintán ennek megfelelőien a (B) tengely a (q) rugó hatása alatt visszatért a kiindulási helvze- íoo lébe. A rögzítést nem csak az első menetben (E kapcsoló), hanem teljesen azonos módon a következő menetben is (G kapcsoló) elvégezhetjük. A (B) tengely balratol.ása- 105 kor a (G) kapcsoló (n) része tovább mozdul el, az (I) emeltyű pedig a (D) lest (r) mélyedése folytán (5. ábra) helyzetét változatlanul megtartja. Az ábrázolt példában a leggyorsabb menethez nem alkal- 110 mázunk reteszelő szerkezetet, mert a megfelelő (H) kapcsolóban nincs olyan szerv, amely szabadonfutó szerkezetként működhetne. Oly célból, hogy az (F. I) vezéremellyűk 115 kellő helyzetét a (C, DX ; vezérlestek ír) mélyedéseiben kényszerművesen biztosít-
