120633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mesterséges eső előállítására
120633, 3 kor a levegő 'mindaddig emelkedik, amíg a ponthoz tóduló levegő hőmérséklete és páratartalma nem kisebb az eredetileg mesterségesen felemelt levegőtömieg kez-5 deti hőmérséklet énéi és páratartalmánál. Igen nagy területekről, — pl. a magyar medence nagy részéről, — emelkedhet fel ilyen módon a legalsó, besugárzás következtében csekély stabilitásúvá vált levegő-10 tömeg a leírt egyszeri mesterséges beavatkozás következtében. Visszatérve a háromféle egyensúlyi helyzet vizsgálatára, láthatjuk, hogy ugyanazzal a beavatkozási energiával 15 (101 C kcal) az első esetben (nagy stabilitásnál) 22 km3 , a második esetben (csekély stabilitásnál) 95 km3 , míg a harmadik esetben (labilitásnál) a fentiek alapján az utóbbinak sokszorosát, pl. százszorosát, te-20 hát, mintegy 10.000 km3 levegő emelkedését idézhetjük elő 500 méterről 5000 méter magasságra. (Ha a beavatkozás nagyságát kellőképpen akarjuk meghatározni, úgy meg kell 25 figyelnünk a levegőtömegek természetes irton létrejövő emelkedéseit. Ezek a nap besugárzása következtében keletkeznek, amiely állandó, függőleges cirkulációkat hoz létre. Amíg: a besugárzás kisebb mér-30 vű, az emelkedés magassága és sebessége elégtelen. Instabil is esőre csak akkor van kilátás, ha nagy mérvű felmelegedés által nagy levegőtömegek gyorsan és nagy magasságra emelkednek. Ilyen esetekben 35 a levegőtömegek adiabatikusan hűlnek le. Ha a természetet utánozni akarjuk, akkor 1. nagy levegőtömegeket kell felemelnünk, aminek előfeltétele, hogy a beavat-40 kOzás elég nagy felületen, legalább 1 km.2 területen történjék; 2. nagy energiamennyiséget, 101 0 kcal nagyságrendűt kell felhasználnunk; 3. gyors emelést kell létrehoznunk, amit 45 a rendelkezésre álló energiának rövid időn, — legfeljebb négy percen belül történő működtetése által érhetünk el. E három szempont figyelembevétele mellett a felhasznált energia hatásfoka; nagy, 50 mert a fellépő veszteségek, ú. m. hővezetés, sugárzás és keveredési veszteségek, aránylag kicsinyek. A levegőtömegek emeléséhez akármilyen energiát, így pl. termikus, inecha-55 nikai, villamos vagy kémiai energiát használhatunk fel. Termikus energia felhasználása esetén a találmány szerinti eljárás céljaira alkalmas szilárd, cseppfolyós vagy gáznemű üzemanyagok elégetése, továbbá a 60 nap hőenergiájának tükrökkel vagy lencsékkel való összegyűjtése. A, mechanikai energiát előállíthatjuk pl. légsűrítőkkel, rakétákkal vagy robbantással. A villamos és kémiai energiát 65 hő-, illetve mozgási energiává kell átalakítanunk. A légsűrítőket vagy más légszállító gépeket, amelyeknek összteljesítménye percenként legalább 6.108 m® kell hogy legyen, a beavatkozási terüle- 70 ten egyenletesen osztjuk el. Sürítotart ányok alkalmazása mellett kisebb teljesítményű légsűrítőkkel ugyanezt az eredményt érhetjük el. Rakéták alkalmazása esetén azokat ugyancsak egyenletesen el- 75 osztva, a beavatkozási területen beássuk és gondoskodunk egyidejű gyújtásukról. Kívánatos, hoigy ilyen rakétamező összteljesítménye legfeljebb négy percen keresztül történő működtetés mellett a le- 80 vegőtömegeknek legalább egy kilométeres emelésére legyen elegendő. Robbanóanyag gyanánt sokféle vegyületet alkalmazhatunk, pl. lidit, melinit, ekrazit, dinamit, trinitrotoluol stb. E robbanó- 85 anyagok valamelyikét legalább 50 m mély és 10 m átmérőjű, függőleges, hengeralakú vagy felfelé bővülő kutakban helyezzük el olyan mennyiségben, hogy az egyszerre történő robbanás után a kutak- 90 ban lévő levegő köbtartalmának tízszeresére, tehát 500 m magasságig terjedjen ki. A villamos energiát pl. nagy ellenállású villamos hálózat izzítása útján változtathatjuk át hőenergiává. A kémiai gj energiákat a fellépő kémiai reakciók útján hőenergiává alakítjuk át. így pl. kalciumkarbidnak vízzel való felbontása esetén hőfejlődés mellett acetiléngáz fejlődik, amely meggyújtva, újabb hőíejlő- IOÖ dés mellett ég el. Ilyen módon kétféle hőenergiához jutunk, amelyeket a levegőtömegek emelésére fordíthatunk. A kalciumkarbidot a beavatkozási területen célszerűen sorokban helyezzük el oly mó- io5 don, hogy az acetilénfejlesztő fészkeket tölcsérekkel szereljük fel és ezek mindegyikét központi vízelárasztó és gyújtószerkezettel látjuk el. Az egyidejűleg elárasztott fészkekben fejlődő gázokat táv- ^Q gyujással gyujtjuk meg. A már előadottak szerint tehát mesterséges eső előállítására nagyarányú, függőleges légáramlást kell előállítanunk.
