120633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mesterséges eső előállítására

2 120633. Az emelkedés megindítására ez időszer int legcélszerűbbnek, és leggazdaságosabfonak a hőenergia mutatkozik, amelynek előállítására folyékony üzemanyag, pl. petrór> leum, benzin stb. felhasználása ajánlatos. A nagytömegű leveigő gyors emelése céljából a beavatkozási területet vagy annak egy jelentékeny hányadát folyékony üzemanyaggal borítjuk be. A terűin let, miként már említettük, lehet víz felszíne, így pl. tófelület, tenger vagy pedig iolyamok holt ága. De lehet e célra készített, lapos betontálcákat is felhasználni, vagy pedig folyadékot át nem eresztő, természetes földfelületet is. A beavatkozási területet nem célszerű teljes egészében folyékony üzemanyaggal beborítani, mert egyrészt a vékony rétög csomósodik és így a területet nem borítja összefüggően 20 és egyenletesen, másrészt a tökéletes elégéshez szükséges levegő utánpótlására, illetve hozzáíérhetésére utakat kell szabadon hagynunk. A beavatkozási területnek azt a részét, amelyet folyékony üzern-85 anyagai borítunk, a továbbiakban „égésimezőnek" fogjuk nevezni. Hatélyos beavatkozáshoz legalább 1 km2 felület szükséges, amielyen, míintegy 106 kg üzemianyagot úgy terítünk szét, hogy 30 közben széles csatornák keletkezzenek, amelyeken át a levegő akadálytalanul férkőzhet a tűzhöz. 1 km2

beavatkozási területből legalább Vi km-* égési mezőt képezünk ki, úgy hogy ilyen módon legfeljebb 35

4'5 mm rétegvastagságot kapunk. A gyújtószerkezet megválasztásánál célszerűen arra ügyelünk, hogy az egész üzemanyag minimális idő alatt meggyújtható legyen. Ha a már említett, igen gazdaságos, ter-40

mészetes vízfelület hiányzik, de elegendő vízzel rendelkezünk, akkor a szükséges beavatkozási terület céljára a megfelelő kiterjedésű vízfelületet mesterséges úton állítjuk elő, pl. ásott, medencék kiképzésével 45 vagy lapos völgyek gátakkal való elzárásával. Ha céljainknak megfelelő vízfelülettel nem rendelkezünk, illetve ilyeneket gazdaságosan előállítani nem tudunk, a ter-50 mészetes talajt vesszük igénybe és pedig elsősorban át nem eresztő földfelületeket használunk fel előnyösen. Ilyenek hiányában az, áteresztő földfelületeket olyan kezelésnek vetjük alá, hogy a folyékony 55 üzemanyag számára át nem eresztő legyen. Egy további megoldás a lapos tálcák sorozatának kiképzése a folyékony üzemanyag felvételére. Ha beavatkozási területnek vízfelületet használunk,-akkor a területet a vízen úszó 60 lécekkel körülhatároljuk és azonfelül a beavatkozási területen belül egymással párhuzamosan elhelyezett lécekkel egymással párhuzamos égési mezőket létesítünk, amelyek között kellő szélességű lég- 65 utakat hagyunk. Ajánlatos, hagy a légutak iránya az uralkodó szél járással megegyezzék. Célszerű megfelelő helyeken állandó telepek felállítása, amelyeken a folyékony 70 üzemanyag tárolásária megfelelő tartányokról gondoskodunk. E tartányok kifolyó nyílásait a beavatkozási terület szintje fölött legalább egy méterrel magasabban helyezzük el. Tófelületen, il- 75 Ietve mesterséges vízfelületen az égési mezők beborítása a tárolótartányokból csapokkal felszerelt csővezetékeken át történik legelőnyösebben. Folyamok holt ágaiban vagy tengeren létesített beavat- 80 kozási terület égési mezőit folyékony üzemanyaggal előnyösen szállító-hajókból közvetlenül, borítjuk be. H1

a, a, beavatkozási terület folyadékot át nem eresztő földf'elüle.t, akkor a folyékony 85 üzemanyagot megfelelő berendezéssel szétporlasztjuk és gondoskodunk arról, hogy a meggyújtás még a levegőben történjék. E célból ai tárolótartályt kellő nyomás elérésére lehetőleg 150 ni magasságban he- 90 lyezzük el, vagy pedig zárt tartányokat alkalmazunk, amelyekben a kívánt nyomást sűrített gázzal állítjuk elő. Az üzemanyagot a tárolótartányból csőhálózaton át juttatjuk el a beavatkozási terű- 95 let legmíagasaibb részeihez, ahol azt egyforma távolságokban elágaztatva és meggyújtva, fecskendezzük az égési mezőre. E felületeket előzetesen úgy egyengetjük, hogy a levegőben el nem; égett üzem- 10C anyag ott lehetőleg egyenletesen szétterülve, végigfolíyők és végleg elégjen. Ha az üzemianyag felvételére oéiíffiierüeu cementből, betonból, vagy agyagból való tálcákat képezünk ki, akkor ezeket víz- 10í szintesen helyezzük el ós minden egyes tálca esővezetéken át kapja az égési mező beborításához szükséges üzemanyagot. Az égési me|zőt borító, nyugvó, folyékony üzemanyagot az egész beavatkozási H< felületen a gyakorlatilag lehetséges legrövidebb idő alatt kell meggyújtanunk. Ezt elérhetjük, pl. úgy, hogy az égési mezőkön, hosszában 50—50 méterenként villamos gyujtószerkezeteket helyezünk el. 111 Eljárhatunk úgy is, hogy az égési mezők