120633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mesterséges eső előállítására
2 120633. amelyet az 1 C"-ka 1 hidegebb környezetbe ágyazott levegőnek 1 gramm tömege 1 cmnyire emelkedve, kifejt; az értéke pedig az előzőek alapján T = 273 C° abszolút 5 hőmérsékletre vonatkoztatva : 000366 273 cm.grs. Fentiek alapján egy megfelelő arányú mesterséges beavatkozást pl. a következő módon kívánunk végrehajtani: 10 Egy négyzetkilométer terület fölött, — amely területet a későbbiekben „beavatkozási terüleit"-nek nevezünk, a levegőtömeget nagy sebességgel nagy magasságra emeljük. A természetben ilyen 15 emelkedést a besugárzás útján létrejött nagy hőenergia idéz elő ős így érthető, hogy a találmány szerinti eljárás is abból indul ki, hogy a mesterséges beavatkozásra, vagyis a nagy levegőtömegek -20 nek nagy sebességgel való emelésére, a; hőenergia alkalmazását tartja célirányosnak. Ha a fentiekben elmondottak szerint a szükséges hőenergia előállításához a gya-25 korlati követ el mén y e k 11 e k, mind melegfejlesztés, mind gyors elégés és egyszerű berendezés mellett könnyű kezelhetőség szempontjából legjobban megfelelő folyékony tüzelőanyagot, célszerűen pctróleu-30 mot használunk és pedig példaképpen úgy, hogy 1 km2 beavatkozási területet állóvízen 1 millió kilógnám petróleummal borítunk, akkor 1 mm-nél magasabb petróleumréteget kapunk, amelynek elégeté-35 sekor (10.000 kai. égési meleget feltételezve), 10.000X 1,000.000 = 10 milliárd kg kai. hőenergia fejlődik, ami megfelel 427 X IOIO mkg munkának. 40 Iía az elégés időtartamát 3 percnek (= 180") vesszük, akkor a teljesítmény N : 427 . 10" = 317.277.000 lóerő 'munkára, míg 1934. évi május 15-én reggel 9 orak'oi* csupán 3.5 mkg munkára 55 volt szükség. Olyan esetben, amikor az emagram labilis felülete nagyobb, mint a stabilis, a levegőtömegek emelése közbül bizonyos hasznosítható munkaképesség keletkezik, pl. 10 mkg pro 1 kg levegő. 60 Az első esetben a. rendelkezésre álló 10to kgcalnak megfelelő 427.10L O mkg beavatkozási munka tehát 427 . 1010 150 " = 2 85 . 101 0 kilogram, vagyis 22 km3 stabil levegőt tud 500 mé- 65 térről 5.000 méter magasra emelni, míg a második esetben 427 . 10 1 " 12-2 . 101 75 . 180 Az emelés munkaszükséglete azonban nem mindig egyenlő. Minél kisebb a le-45 vegőtömegek stabilitása, annál kisebb munkára van szükség. Így pl. az euiagramból megállapítható, hogy 1934. évi május 9-én reggel 8 órakor Münchenben nagy stabilitású levegőtöme-50 gek voltak. Egy kilogram ilyen stabil levegőnek 500 méterről 5000 méterre való emeléséhez, — a súrlódást és levegőellentállást tekintetbe nem véve, — 15.0 mkg kilogram, azaz 95 km3 levegőt, A harmadik esetben az emelkedés a megindítás 70 után önmagától folytatódik és a felhasznált munkamennyiség a súrlódás és a levegőelleiiál'lás legyőzésén felül az emelkedés sebességét fogja növelni. Ebből következik, hogy az emaig'ram 75 kétféle munkaterületének, nevezetesen a stabilis munkaterület (S) és a labilis munkaterület (L) viszonyának, amely a labilltás mértékét adja, nagy a fontossága, mert., lia 80 S / , L \ 1 ' akkor az emelési munka kisebb, mint az önmagától emelkedés munkája. És minél kisebb j-, annál inkább áll fenn. hogy kis emelési munkával nagy, önmagától való 85 emelkedést- előidéző munkát nyerünk. A beavatkozás hatályos lesz, ha a labilis munkaterület ia stabilis munkaterülethez képest nagy, pl. utóbbinak kétszerese. A megindult emelkedés következtében 90 ugyanis erőteljes utánszívás áll be és az utánszívott, stabilis levegőtömegek emelkedés közben szintén labilisakká, válnak és önmaguktól tovább emelkednek. Mindezekből megállapíthatjuk, hogy al- 95 kalinas időpillanatban beavatkozva, aránylag kis munka felhasználásával nagy hatást érhetünk el. Az emagramok felvilágosítást adnak végül arra vonatkozólag is, hogy amidőn a no mágától lfelemelkedő levegő pótlására, a föld valamely pontján légáramlás indul és a levegő sugárszerűen e ponthoz tódul, ak-
