120615. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelzőberendezés oly erősítőkkel, amelyek teljesítménye szabályozható

130615. 9 :A (H) görbét ,a 7» ábrában is feltüntet­tük, további három (K, L, M) görbével együtt, amelyek a hevítői áramnak az ezüst­szulfid l>ól való ellenállásalkatelemhez és 5 az erősítő teljesítményéhez való viszonyát szemléltetik, ha feltesszük, hogy az erő­sítő bevezetési energiája három különböző értéknél állandó. A (K) görbe nagy nagyf­sáígrendnek vagy aránylag kicsiny vonal-10 vezeték gyengítésnek, az (L) görbe a be­vezetési energia közép nagyságrendjének és az (M) görbe a bevezetési energia kit­csiny nagyságrendjének felel meig. Megl­endítjük, hogy ama pontban, ahol ezek 15 a görbék a (H) görbét metszik, a hevítő) áram aránylag kismérvű változása az erői­sítő teljesítményének hirtelen változását eredményezi. A (H) görbe alakjából meg­állapítható, hogy a szabályozó áramkör 20 bevezetési feszültségének vagy az átvivő ki­menő energiájának aránylag kicsiiny válr tozása, a hevítő áram hirtelen változását okozza. A (H) és (K) görbék metszési pontja 41.5 milliamper hevítő áramnak 25 felel meg. A (H) és (L) görbék metszési pontja 31.5 milliamper hevítő áramnak felel meg, továbbá a (H) és (M) görbék metszési pontja 23 milliamper hevítői áramnak felel meg. Ily módon a (K) gör-30 bének megfelelő bevezetési energia nagy­ságrendjénél a szabályozás körülbelüli 41.5 milliamper erősségű hevítő árammal történik és az (L), illetve (M) görbéknek megfelelő nagyságrendeknél a szabályozás 35 31.5, illetve 23 milliamper nagyságú he­vítő árammal megy végbe.: Összehasonlítás végett a 8. ábrában fel­tüntetett (E) görbére vonatkozólag tegyük fel, hogy az alappont, illetve a szabványos 40 pont fr-nál van. A szabályozó áramkör , be­vezetési energiájának növelése a hevítői áram bizonyos mértékű, például P ér­tékű növekedését okozza. Ha a hevítői áram P értékének határozatlannak kell lenni, 45 akkor természetesen szükséges, hogy a sza­bályozó áramkör bevezetési energiájának oly értéke legyen, amely a szabványos ér­téknél az N—Q értékkel nagyobb. Mind­addig, amíg ennek a bevezetési energiának 50 a maga egészében az átvivő szabályozott kivezetési oldalától kell jönnie és a sza­bályozó áramkörben visszacsatolás nincsen, kiegyensúlyozatlan feszültségre van szük­ség, más szóval a helyesbítésnek a tel-5b jes helyesbítésnél kisebbnek kell lennie, amint azt arra az esetre vonatkozólag ál­lapítottuk meg, amikor a szabályozó áram­kör visszafelé hat. A gyakorlatban nem törekszünk arra, hogy a helyesbítő ára1 ­mot a szükséges értéken tartsuk, hanem 60 ahhoz a szabályozási módhoz folyamo­dunk, amelynél a beállítás ide-oda való lengéssel történik, mi kor is a megközelítő­leg helyes értéknek megfelelő középérté­ken váltakozva túlmenő és az alatt maradó 65 helyesbítés megy végbe. Ellentétben ezzel a szabályozási móddal, az 5,: ábrában feltüntetett berendezés le­hetővé teszi, hogy a görbe, például a (H) görbe nagy része mentén a hevítő áram- 70 bármely kívánt értékénél a szabályozás teljes legyen. Ezt azzal érjük el, hogy az átvivő kimenő energiájának, vagyis a sza­bályozó áramkör bevezetési energiájának csak az a feladata, hogy jelezze ama vál- 75 tozás irányát, amely adott pontban való szabályozáshoz szükséges. A hevítő ára­mot visszacsatolással a kellő értéken az adott eset szerint nagy, közép vagy kicsiny értéken tartjuk. A helyes értéktől való el- 80 térés hajlamos,ságát a szabályozó áramkör azonnal, mint annak jelzését veszi át, hogy a hevítő áramot új értékre kell beállítani, az tehát az átvivő kivezetési áramköréből jövő jelzésnek marad annak jelzésére, 85 hogy eltérő érték szükséges. Ily módon a szabályozási terjedelemben bármely beál­lításhoz tehát nem szükséges ki nem egyenlített kimenő energia, hogy a he­lyesbítő áram vagy feszültség a szabvá- 90 nyos értéktől való eltéréssel arányos ma­radjon. Bár ez hasonlóságot mutat a ki­lengéses szabályozási módhoz, fontos kü­lönbség azonban, hogy a helyesbítő áram vagy feszültség megközelítőleg a szüksé- 95 ges értéken tartható anélkül, hogy a ki­vezetési feszültség a szabályszerű érték­től megfelelő értékkel eltérne. A kimenő energia szükséges változásai azokra a vál­tozásokra csökkennek, amelyek szüksége- 100 sek, hogy a szabályozó áramkörnek je­lezzék, vájjon a helyesbítő áramnak már helyes értéke van-e vagy pedig változást igényel.; Az .5, ábrára vonatkozólag tegyük feí, 105 hogy a berendezés például a 6. ábrában feltüntetett negatív görbülieitű görbe sze­rint működik és a bevezetési energiának szabályszerű értéke van, amelynél 31.5 milliamper hevítő áram szükséges (7.1 110 ábra). Az erősítő teljesítménye ekkor a hevítő áram változásainak hatása tekin­tetében az (L) görbe szerint változik. Ab­ból a célból, hogy az említett hevítő áram jusson az (55) csőhöz, fel kell tételezni, 115 hogy a cső karakterisztikájának kellői pontjában aképpen működik, hogy önma­gának ad előfeszültséget. Minthogy a kir-

Next

/
Thumbnails
Contents