120615. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelzőberendezés oly erősítőkkel, amelyek teljesítménye szabályozható

66 120615. menő energiának szabályszerű értéke van, az (50) csőhöz szabályszerű értékű 2.5 voltos bevezetési energia jut és az (51) cső egyenirányítóit árama az (52) ellenál-5 lás mentén szabványos előefszűltséget ered­ményez, ezenkívül a (68) ellenállás men­tén az egyenirányítótt visszacsatolási hul­lám további előifeszültséget ad. Ezek a fe­szültségek eredményezik az (50) cső (66) 10 rácsclekródjának előfeszültségét és lia az átvivő- kimenő energiája nem változik, a (60) rácselektród ezt az előfeszültséget megtartja. Ha a kimenő1 - energia ki;s mértékben 15 változik, például növekedik ezzel a (60) rácselektród elől'eszültsége azonnal akép­pen tolódik el, hogy a hevítő áram növe­kedik. Az elöt'cszültség eltolódása előbb következik be. mielőtt a tehetetlenséges 20 visszacsatolás hatása érvényesülne és így a hatás ugyanaz, mint amikor visszacsato­lás nincsen, a változás tehát a 8. ábrában feltüntetett (E) görbe szerint megy végbe., Bizonyos idő után a visszacsatolás nö-25 vekedik és a (60) rácselektród előfeszült­ségének ugyanabban az irányiján való el­tolódását idézi elő. A visszacsatolás idő­zítő hatása miatt ez az eltolódás nem ha­lad előre messzire, hanem csak addig, 30 amíg az átvivő teljesítményének bizonyos mérvű helyesbítése már bekövetkezett, te­hát addig, amíg az átvivő kimenő energiája csökken. A kimenő energiának e csökke­nése a (60) rácselektródtól a pozitív elő-35 feszültségnek a kimenő energia eredetileg feltételezett növekedésétől eredő növeke­dését elvonja, de a visszacsatolási hatás fokozatos érvényesülése a rácselektród elő­feszültségét kellő értéken törekszik tar<-40 tani az átvivő teljesítményének teljes he­lyesbítése végett. A visszacsatolás lényegi­leg ugyanazon az értéken határozatlanul megmarad, ha az átvivő kimenő energiája nem változik. Ily változás esetén a vissza-45 csatolás az előzőkben általánosságban is­mertetett módon új' értékre áll be. A (H) görbe egyszerű megtekintése alap­ján azt lehetne gondolni, hogy a szabá­lyozó áramkör bejövő energiájának csök-50 kenése a hevítő áram növekedését vagy csökkenését eredményezheti, különösen, ha az átvivő az (M) teljesítménygörbe sze­rint működik vagy a szabályozó áram­kör bevezetési energiájának növekedése 55 nincsen megeflelő határozott hatással a hevítő áramra. A (H) görbét azonban <akép­pen kell értelmezni, hogy az előzők értel­mében időzítő eleim jön figyelembe. Bi­zonytalanság vagy határozatlanság fenn nem forog, minthogy a kezdeti működésbe 60 jövetel az (E') görbék közül az egyik­kel összhangban van és a (H) görbe sze­rint való esetleges működésnek ugyanazon irányban kell következni, mint a kezdeti­működésbej öve telnek. 65 Az előzőkből kitűnik, hogy azonos mó­don való szabályozás lehetséges a (H) görbe bármely pontjának környezetében a legfelsőbb görbületi pont alatt, amelyben a megkísérelt szabályozás a görbe vízszin- 70 tes részére mehet át. Vizsgáljuk példa ked­véért azt az esetet, amikor a vonalvezeték gyengítése nagy, mikoris az átvivői telje­sítményének olyan nagynak kell lennie, amint azt az (M) görbe szemlélteti. A 75 szabályozás ama pont környezetében tör­ténik, amelyben a hevítő áram 23 millit­amper. Ezt a pontot olykép kaptuk, hogy az átvivő kimenő energiáját csökkentet­tük, ami az (55) cső visszacsatolási hul- 80 lámjának amplitúdóját csökkenti mindad­dig, amíg a hevítő áram adott értékénél való működést el nem értük. A (68) ellen­állás mentén megfelelő kicsiny előfeszült­ség lép fel, amely az (55) csövön átvitt 85 áramot kellő kicsiny értéken tartja. Ha a; bevezetési energia bármely' változásának törekvése azzal magyarázható, hogy az an­nak következménye, hogy a visszacsatolási áram a kellő értéktől eltér, aminek helyes- 90 bítése az előzőkben ismertetett módon kö~ velkezik be. Ily módon, ha a'felvett nagy­ságrendnél a bevezetési energia állandó, a szabályozó áramkör a hevítő áram új, szabályszerű értékének környezetében jön 95 működésbe. A szabál\T ozás jellegét, tekin­tettel a (K, L. M) görbékre a (H) görbe alakja határozza meg. Az összszabályazás pozitív görbületű görbe, görbületmentes' vagy negatív görbületű görbe szerint me- 10C het végbe, amint azt például a (B, C)vagy (D) görbékkel ábrázoltuk, A szabályr ozó áramkör vizsgálása vagy viselkedésének megfigyelése végett a beve­zetési, illetve kivezetési áramkör a (87),ál- 105 letve (29) vezetékágaknak az (X) pon­tokban való megszakításával megszakít­ható, mikoris a (83) kapcsoló zárható és így a (86) ellenálláshoz változó előf&­szültséget adó (82, 84) energiaforrás kap- H0 csolható. A (85) mérő műszer állásait le­olvassuk, amint a (86) ellenálláshoz veze­tett előfeszültség változik. A leolvasás ada­tai alapján a szabályozó áramkör beve­zetési energiája és a hevítő áram viszo­nyára vonatkozó görbe szerkeszthető. Ha mindenik görbéhez a (81) ellenállás más­más beállítását választjuk, a 8. ábrában

Next

/
Thumbnails
Contents