120551. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sugárzás erősítésére, illetve átalakítására

ablakai vannak, melyek közül az első a sugárzás bevezetésére, a második pedig annak kivezetésére való. Köz vet lenül a. (2) belépőablak után finom l'émszövelből álló 5 (5) kalóda van. K katóda anyagának felülete előnyösen kb. egyenlő a nyílások felülelével. A esőben, bizonyos távolságban második (6) kalóda van. melynek szerkezete megegyezik az elsőével. Középüli, a 10 két katóda között (7) anód a van. amelynek lyukacsai előnyösgen nagyobbak a katódák lyukacsainál. Az anód a teljesen nyitott is lehet, de olyannak kell lennie, hogy a 'katódák közötti mezőt lehetőleg kismér-15 Lékben torzítsa. Az említett elektródák mindegyikének egy-egy (9). illetve (10, 11) áramhozzávezetése van. A (6) katóda pl. a eső közepén helyezhető el. Ekkor előnyösen a cső másik ilO végén helyezzük el a (13) fluoreszkáló ernyőt, amely a fény (4) kilépőablakáii át figyelhető meg. Az ernyő előnyös kivi>teli alakján elsősorban rendkívül vékony, átlátszó, de még vezető (12) réteg van, 25 amely előnyösen a (1) ablak belső felületén foglal helyet és (11) áramhozzávezeléshez csatlakozik. Erre a fémrétegre (13) fluoreszkálőanyag egyenletes rétegét viszszülc fel. amelynek anyaga gyakori ali-80 lag azonnal felvillan, mihelyt elektronokkal. bombázzuk. Az erre a célra ismeretes anyagok közül a cink- vagy kálciumwolframátoL említjük meg. Az (5) és (6) katódák transzformátor 55 (15) szekundéi-tekercséhez csatlakoznak, amelynek primer tekercse a (16) váltakozó feszültség forrással kapcsolódik. A (17) középső lecsapolás földelt. E közölt és a (7) anóda között (19) feszültségforrás 4Q van. A (13) világílóernyő. a (20) feszültségforrástól pozitív potenciált kap. Az elektrónoknak a cső hosszában párhuzamos pályákon való vezetésére előnyösen (21) gyüjtőtekercset alkalmazunk, amelyen a 45 (22) áramforrással gerjesztett és a (24) ellenállással szabályozható egyenáram folyik át. Erős mágneses mező alkalmazása előnyös, de nem feltétlenül szükséges. Ez a mágneses mező az elektródák és mezők .50 alkalmas kialakításával is pótolható. Erre a berendezésre ugyanazok a szabályok érvényesek. amelyek a Farnsworlh-íéle ismert dinamikai erősítőre. A cső üzembehelyezésére a (25) opliká-55 val az Í5) katödára képel vetítünk. Az (5) és (6) kalódák lígy vannak alakítva, hogy l:l-nél nagyobb arányban adnak le szekundérelektronókat. ha elektronok kellő sebességgel ütköznek rájuk. Cézium-ezüstoxid rétegekből pl. egészen (6, szekundérelck- ÖO trón szabadítható fel egy-egy primérelektrónnal. Az ilyen réteg egyszersmind l'olóelektromos, különösen pedig vörösinneni sugarak szempontjából is érzékeny. A különböző hullámhosszúságok érzékenységi 65 görbéjét az 5. ábra Lünteti fel. amelyből látható, hogv az érzékenység maximuma 7000 és 8000 angström közölt,' tehát a vörösöninneni területben van. Az (5) katódából felszabadított elektronokat, azután a 70 csőben uralkodó villamos vonzerő katódanyílásokon álvonzza és ezek az erősítőkamrába lépnek. Az anóda feszültsége az eléklronokaL az anóda felé. illetve az anóda nagy nyílásai következtében legnagyobb- 75 részben az anódán át. a (6) katóda felé meggyorsítja. Egyidejűen a kalódákat váltakozó feszültség" alá helyezzük, ha tehát a (6) katóda az elektronfelhő közeledésekor pozitív, akkor az elektronok szekun- 80 d erele kt ronok felszabadításához elegeudő nagy sebességgel ütköznek. Mindjárt ezután az (5) és (6 katóda felcseréli potenciálját, úgyhogy a megerősített elektronfelhő visszarepül és az anódán át az első (5) 85 katódához jut. Ott megismétlődik az erősítés. Az elektrónok különösen akkor röpülnek sokszor ide-oda. ha az anó-dafeszültségei úgy választjuk meg. hogy az elektronok repülési ideje a csövön ál megegye- 90 zik a (16) feszültségforrás frekvenciájával. Ezért előnyösen 60—80 megahertz frekvenciát használunk. A helyes fázisú elektronok az erősítés következtében a kalódából bizonyos energiái vesznek el. Az 95 elektronfelhő magától közelítően ugyanolyan frekvenciával lengene, mint a használt váltakozó feszültségé, hacsak a nagyfrekvencia magát a felhőt nem gyorsítja és az elektronok a hangolt kör félperiódusá' 100 nál rövidebb idő alatt nem teszik meg útjukat a csőben. Az az egyszerű tény, hogy az elektronok így meggyorsulnak, lehetővé teszi azok ütközését a kalódára. A visszatérő elektrónoknak az álrepüléshez szintén, 105 valamivel kisebb időre van szükségük a félperiódusnál. Ennek következtében a leggyorsabb elektronok nagyon gyorsan kizökkennek a használt nagyfrekvencia üteméből. ' * no Ennek az a következménye, hogy az elektronok az erősítőfázisból az cl len lé les fázisba kerülnek, amelyben a .nagyfrekvencia az elektronokat inkább lassítja, minit gyorsítja. Ennek a fázisnak az elektrónjiai már nem ütköznek a kalódákra, hanem ezek között tovább lengenek és a külső