120532. lajstromszámú szabadalom • Villamos készülék, melyben elektronok által létesített kép képfelületre vetődik

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI 3IRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 120532. SZÁM. VII,cl. OSZTÁLY. P. 8918. ALAPSZÁM. Villamos készülék, melyben elektronok által létesített kép képfelületre vetítődik. N. V. Philips' G1 oeiIampeiifabrieken cég- Eindho ven-ben (Németalt öld). A bejelentés napja 1936. évi december hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi december hó 30-ika. 10 15 A találmány villamos készülék, melyben elektronok által létesített kép képfelületre vetítődik. Ilyen képet pl. fotoelektromos emisszióval kaphatunk. Ha valamely tárgyról fényképet egyenletes érzékenységű fotoelektromos elektródára vetítünk, az elektróda meghatározott részéből kibocsátott elektronok száma e rész megvilágításának intenzitásától függ. Az egész elektródából kibocsátott elektronnyaláb intenzitása tehát oly eloszlású, hogy az az elektróda helyi megvilágításának megfelel, minélfogva az elektróda elektronok által létesített képet emittál. Oly fotoelektromos elektróda egyenletes megvilágításánál, mely helyileg egyenlőtlen érzékenységű, elektronok által létesített olyan képet kapunk, mely az elektróda helyi érzékenységének reprodu-20 kálása. A képet termiónos emisszióval is kaphatjuk. Fűtött katóda felületének egyenletes hevítésénél pl. a kibocsátott elektronok által létesített kép a katódfelület 25 helyi termiónos érzékenységének reprodukálása. Ismeretes az ilyen képet alkotó elektronoknak villamos mező hatása révén egy képfelülethez való vezetése. Az elektronok 30 ezt a képfelületet olyan eloszlásban érik, mely az eredeti kép elektroneloszlásának teljesen megfelelhet. A képfelületet érő elektronnyaláb ez elektroneloszlása tehát az elektronok által alkotott eredeti kép 85 leképezése. Ez a leképezés az eredeti képhez viszonyítva esetleg nagyított, 40 45 50 vagy csökkentett és gyakran torzított lehet. A következőkben az ilyen eredeti képet a „elektronok által alkotott primérkép" vagy rövidebben a ,,primérkép" kifejezéssel, a képfelületen létesített leképezést pedig az „elektronok által alkotott szekundérkép" vagy rövidebben „szekundérkép" kifejezéssel fogjuk jelölni. Javasolták már, hogy az elektronokat a primérképről a képielület felé vezető útjukon mágneses mező hatásának tegyék ki. E célra a kisülési pályát részben mágneses cséve veszi körül. A mágneses mező az elektronnyalábra gyüjtőhatást fejt ki, ami a szekundérképnek a priméiképhez való jobb hasonlatosságát elősegíti. A kép nagyságrendje függ a hatékony mezők görbületétől. E mezők gyujtópontosító hatása folytán a szekundérkép fordított is lehet. A nagyságrenden és a kép esetleges fordított voltán kívül a szekundérkép forgása is fellép. Ez nem mindenkor állandó és nem kívánatos torzulást okozhat. Ezt az elforgást kiküszöbölni kívánták azzal, hogy ellentétes értelmű mágneses mezőket létesítő két mágneses csévét alkalmaztak. A találmány célja a szekundérkép forgásának egyszerűbb mádon való kiküszöbölése. A találmány szerinti készülék gyűrűalakú permanens mágnest tartalmaz, mely 70 a primérkép és a képfelület közötti pályának csupán egy részét veszi körül és oly 55 60 65