120532. lajstromszámú szabadalom • Villamos készülék, melyben elektronok által létesített kép képfelületre vetődik

alakítású, valamint elrendezésű, hogy a szekundérkép a primérképhez, illetve a fordított primérképhez nincs elforgatva. Megállapítottuk, hogy egyetlen perma-5 nens mágnessel el lehet érni ugyanazt a hatást, mint két mágnescsévével. Ennek magyarázatára a következőt adhatjuk elő, ámbár találmányunk nincs e magyarázat helytálló voltához kötve: 10 Mágneses csérénél a mágneses erővonalak iránya a cséve tengelyvonalának teljes hosszán azonos, ami azonban gyűrűalakú permanens mágnesnél nincs így, mivel a sarkokból kiinduló erővonalak 15 részben a mágnes nyílásán, részben pedig kifelé a mágnes körül haladnak. Stabonow szerint (lásd „Zeitschriít für Phvsik", 96. köteti (534—642. oldal) a kép nem fordul eJ, ha a mágneses mező-20 erősség integrálja a mágnes teljes tengelyén át nullával egyenlő. Mivel a mágneses mező gyűrűalakú permanens mágnes tengelyében irányát változtatja, egyetlen permanens mágnes 25 alakja akként választható, hogy az említett integrál nullával legyen egyenlő. Mivel a szekiiiHlérkép ellőrgása az elektróda közötti villamos feszültségtől is függ, feszültségi ingadozások az el-30 forgás megváltozását eredményezik, ami azzal járhat, hogy a szekundérkép nem éles. Mivel a találmány szerinti készülékben elforí>ás nem áll be, feszültségi ingadozások sem lehetnek erre befolyással, 35 úgyhogy az elektródák közé még váltakozó feszültségei is kapcsolhatunk. A gyűrűalakú permanens mágnes helyes alakját és elrendezését minden gyakorlati esetben számítással és kísérletekkel egv-40 szerűen lehet megállapítani. Általában tekintetbe veendő, hogy a gyűrűalakú mágnes nyílása a primérképnél jelenlékenyen nagyobb. Az alábbiakban a rajz kapcsán a talál-45 mány szerinti készülék olyan foganatosítási példáját magyarázzuk meg, amellvel kedvező eredményeket lehet elérni. A rajzon csak vázlatosan jelzett berendezés a légtelenített, hengeres (1) iiveg-50 csövet tartalmazza, amelyben a cső tengelyvonalára merőleges elrendezésben két p Iánkon ve x (2) és (3) lencse van, melyek lapos oldala egymásra néz. E lencsék (1) gyűrűkbe vannak foglalva, melyek a cső 55 falához támaszkodnak és melyekben kis (5) nyílások vannak. Ez utóbbiak a cső légtelenítését könnyítik meg. A. (2) lencse lapos oldalának középső részén he lyezkedik el a ((>)foloelekivomos elektróda, mely tudvalevőleg ezüst- 6 hártyából lehet, amelyen ezüstrészecskék, céziunioxidrészeeskék és cézium keverékéből való olyan réteg van, mely vékony, adszorbeált céziumhártyát hord. Ez a fotoelektromos (2) elektróda az (1) csőből 6í kivezetett, az ábrán egyszerűség kedvéért le! nem tüntetett árambevezetővel van ellátva. A (3) lencse lapos oldalának középső részére (7) anóda van szerelve, mely pl. 7( ezüstből való fémhártyából áll. melyre olyan anyag vékony hártyáját vittük fel, mely fluoreszkál, ha ől elektronok érik. Ez az anyag pl. fluoreszkáló horganyszilikátból állhat. Ennek az anódának is 75 van az (1) csőből kivezetett árambevezetője, úgyhogy a (6) kalóda és a (7) anóda közé pl. 5000 Volt-os egyenáramú forrást kapcsolhatunk. A (2) és (3) lencsék közötti távolságot, 80 valamint a (3) lencse alakját akként választjuk, hogy a (3) lenesének a (7) anódával be nem fedett szegélyrésze valamely (8) tárgy fényképét a (6) fotoelektromos katódára vetíti. A fénysugarak 85 azt eredményezik, hogy ez a katóda elektronokat emittál, amikoris a katóda mindegyik részének emissziója az illető rész megvilágításának erősségétől függ. A fényképet tehát a katóda elektronokból 90 alakított képpé változtatja át. Az emittált elektronok a villamos mező hatására a (7) anóda felé vándorolnak, amelyen elektronokból formált szekundérképet kapunk. Az elektronok itt az 95 anódára felvitt fluoreszkálóanyagot érik, mimellett az anóda mindegyik része által emittált fluoreszcenciasugarak intenzitása szintén az illető részt érő elektronnyaláb intenzitásától függ. A szekundér- 100 képet ekként az anódán fluoreszcenciasugarak által formált, képpé alakítjuk át. Ily módon a katódára vetített fénykép a fluoreszcenciasugarak által létesített képpé alakul át. Mivel az első képet léte- 105 sítő fénysugarak hullámhossza a fluoreszcenciasugarak hullámhosszától általában ellér, ez a készülék hullámhossztranszformátorként hat. A fotoelektromos katódára vetített képet pl. nem látható (infra- 110 vörös, ultraibolya) sugarak létesíthetik és ez a kép fluoreszkálóanyag felhasználásával, melynek fluoreszcenciasugarai a látható körzethez tartoznak, látható képpé alakítható át. A fluoreszcenciakép az 115 (1) cső (10) végén és a (2) lencsének a