120513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyujtható rostelőfonatoknak végtelen rostkészítményekből való előállítására

Megjelent 1939. évi május hó 1-én. MAGYAR KIBÍLY] ^^ ^^ SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 120513. SZÁM. XIV/a/1. OSZTÁLY. — f. 8358. ALAPSZÁM. Eljárás nyújtható rostelőfonatoküak végtelen rostkészítményekből való előállítására. I. G. Farbenlndustrie Aktiengesell schaft, Frankfurt a/M* í A bejelentés napja 1938. évi március hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1087. évi deceinbér hói5-ifee. Ismeretesek ihár olyan eljárások és bie­| rendezések, amelyeknek célja nyújtható I előfonatoknak végtelen, különösen m ester-i séges rostszalagokból való előállítása. A 5 rostszalagnak előfonattá való átalakítása végett a végtelen röslszalagokat hol vágták, hol szakították és pedig rhindenkor az egyes elemi rostok eredeti párhuzamos el­| rendezésének megtartása inellett. 1 10 A találmány lehetővé teszi rostelőfona­tok előállítását, melyeknél a rosthossz messzemenően egyenletes és pedig szakí­tási folyamat, célszerűen többszörös sza­kítási folyamat alkalmazásával. A talál-16 mány szerinti úji eljárás a régebbi javas­latokkal szemben világos munkaelőírást Iad, mely lehetővé teszi, hogy a szakítandó rostanyag legnagyobb részével a rosthossz szempontjából gyakorlatilag minden kívánt 20 rostelosztást elérjünk. Az egyik ismert eljárásnál például vég­telen roslszalagokat úgy alakítanak át nyújtható rostsizalaggá, hogy a szalagot folytonosan ési lehetőleg csúszás nélkül két, 25 különböző kerületi sebességgel járó, hen­gerpár közé táplálják. Emellett a be­vezető rendszemek a végtelen szalagot meghatározott sebességgel kell szállítania és eközben csúszás nélkül úgy fogva tar-30 tani, hogy a szalag szakításához szükséges húzást kibírja. A nyújtható hengerpár na­gyobb kerületi sebességével olyan húzást fejt ki, hogy a végtelen szalag rostjai egyenként a mindenkor leggyengébb he-85 lyeken elszakadnak. Dacára az eljárásokra és az alkalma­zandó készülékekre vonatkozó sokféle ja­vaslatnak, eddigelé még nem sikerült azí előfoiiatban szakítással egyenletes rost­elosztást elérni, úgyhogy az eljárás nem 40 volt eléggé kihasználható. A megelőző fel­találók egyike sem volt abban a helyzet­be fi. hogy használható muhkaelőírást ad­jon, akkor sem, ha ezek a progresszív szakítással foglalkoztak. így a korábbi iro- 45 dalomban találhatók oly javaslatok, ame­lyek a végtelen rostoknak rövidebb hosz­szúságú szakaszokra való felosztását java­solják, mint amely hossz a szakító he iiker­párok távolságának megfelel. Két vagy 50 többszörös szakítás céljára korábbi fel­találók már ajánlották, hogy a szakítása hosszat először körülbelül a kétszeres hosszra és csak a második, vagy többszörös szakításnál állítsuk be a kívánt végleges 55 rosthosszra. De ez az előírás sem feliéit meg, mert nem tartalmazta azt az utasítást, hogy a nyújtások alkalmával a rtiindérikori rostállandókra, különösen a nyúlásra, fi­gyelemmel kell lenni. így például a ko- 60 rábbi feltalálók azt a határozatlan előírást adták, hogy minden kívánt nyújtás alkat­ra ázható és részben 4-szeres és 5—6-szoros nyújtást mint alkalmazhatót adnak ttieg. Ilyen nagy nyújtásokat valószínűen az ál- 65 taláiios textiltechnikából vettek; kitünít azonban, hogy ezek végtelen mesterséges rostszalagok szakításakor teljesen haszna­vehetetlenek. Kitűnt, hogy a rostok elosztása szem- 70 pontjából a szakllási folyamat közben al­kalmazandó iiyüjitá&niak döntő befolyása van. A találmány szerinti új tanítás értel­mében a nyújtást a meglevő nyúlásnak

Next

/
Thumbnails
Contents