120513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyujtható rostelőfonatoknak végtelen rostkészítményekből való előállítására

megfelelően kell megválasztani és pedig úgy, hogy a nyújtás csak kevéssé haladja túl a nyúlás határát. Ha oly rostot veszünk alapút, melynek nyúlása körülbelül 20°'o, ö akkor a nyújtás alsó halára körülbelül 1.3-nál van; mint felső határi oly nyújtásit kell választani, mely legfeljebb 2-től leg­feljebb 2.5-ig terjed. Mindem nagyobb nyuj-* tás túlságosan nagy mennyiségű túl rövid 10 rostot eredményez, amelyek a kapott rost­előfonalol a további feldolgozásra teljesen a 1 k a 1 m a 11 ann á l e s z i k. A találmány szerinti eljárást egyfokú szakításra alkalmazva is már használható 15. rostelosztású előfonatot kaphatunk. Az új eljárás azonban különösen előnyö­sen alkalmazható két vagy több fokozat­ban végzett szakításnál, mimellett minden­kor a nyújtást a rost meglevő nyujthatósá­:20 gának megfelelően választjuk meg, a sza­kítási pátya egyidejű beállítása mellett. A nyújtásnak a szakítási eljárásnál a rost­elosztásra való befolyását rendszeresen fi­gyelembe véve a szakitási pálya és a nyuj­tás, a mindenkori nyúlásnak és a kívánt rostelosztásnak megfelelően megválasztva, beállíthatók. Az új eljárással elért hatást a mellékelt rosldiagrammok alapján ma­gyarázzuk meg: 5M> Az vA^-val jelölt táblázat oly összeállí­tás, melyben a rosteJosztást a nyújtás függ­vénj'ének tüntettük fel annak feltételezésé­vel, hogy a szaki tási pálya hossza állan­dóan 11 cm és a rosttiter szintén állandóan ugyanaz, nevezetesen 1.1 denier (fényes viszkózarost). Oly rostot vetlünk alapul, melynek nyujthatósága körülbelül 20°o és vizsgálni kívánjuk a 60—140 mm közötti körzetet. 40 Az 1. diagrammból látható, liogv ebben a körzetben az összrostmennyiségnek csak kis törtrésze (19.7o/o) van. A nyujlás mér­téke ez esetben 2.5. Ha a nyújtás mértéke 2 (lásd a 2. dia-45 grammot), a javulás még nem lényeges, mert a vizsgált körzetben ez esetben még mindig csak az összrostmennyiség 28. l0 ; o-a van. Ha a nyújtás mértéke 1.5 (lásd a 3. dia­fjO grammot), úgy a százalékos mennyiség már .38.8o;o és 1.3 nyújtásnál (lásd a 4. diagrammot) ez a szám már 56.8%-ra emelkedik. Ebből a négy diagrammból kitűnik a 55 találmány szerinti eljárással elért előny, amely a rosteloszlásnak már az egyszerű szakításnál bekövetkező javulásában jelent­kezik. A ; B» jelű lapon az új eljárás hatását rostdiagrammok kapcsán a pamutíeldotgo- 60 záshoz szánt mesterséges rostszalagok sza­kításához tüntettük fel. mimellett 30 és 70 mm közötti hosszúságú rostokat még megengedhető knek tüntettünk fel. Itt is oly rostot szakítunk, melynek nyúlása körül- 65 belül 20<i ; o. Oly minőségű rostot alkalmaz­tunk, mint az »A> alatti összeállításban, melynél a rosttiter 1.4 denier (fényes). Az 1. alatti diagramm az előkészítő első szakítás eredményét 15 cm szaki tási hossz 70 és 1.5 nyújtás mellett mutatja. Az első szakítási folyamat következtében a nyújt­hat óság csökken és ennek megfelelően a második szakítási folyamatban a nyújtást 1.3-ra csökkentettük a szakítási hossznak 75 egyidejű. 5 cm-re való csökkentése mel­lett. A kívánt 30 és 70 mm közötti kör­zetben itt az összes rostoknak már 73.4 súlyszázaléka van. Nem kívánatos azoknak a rostoknak még mindig tekintélyes1 része, 80. amelyek a felső 70 mm-es határt túlhalad­ják. Ezeknek a nem kívánt hosszú rost­mennyiségeknek a kiküszöbölése végett a harmadik szakításnál célszerűen ismét fo­kozott, példáid 1.7 nyújtást alkalmazunk, 85 amint azt a diagrammban feltűntettük, mi­mellett az előzően alkalmazott 5 cm-es szakítási hosszat megtartjuk. Ily módon a második munkamenet után kapott 73.4 súlyszázalékot a harmadik munkaimenettel 90 88.7 súlyszázalékra fokozzuk, miközben hosszabb és rövidebb rostok zavaró meny­nyiségben már nem jelentkeznek. Célszerű, ha a szakítás után a rostelő­fonalot mindenkor göndörítjük. 95 A leírt eljárás tetszőleges eredetű és a textiliparban tetszőleges célra használt mes­terséges rostok feldolgozásánál megfelelően alkalmazható. Szabadalmi igénypontok: 100 1. Eljárás nyújtható rostelőfonatoknak végtelen rostkészítmémyekből egyszeri vagy többszörös szakítással való elő­állítására, melyre jellemző, hogy a le­húzó sebességnek a szakítakészülékbe 105 való bevezetés sebességével szembeni százalékos fokozása a szakítandó rostok százalékos nyujthatósági határát csak kis mértékkel haladja túl. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás fo- 110 ganatosítási módja, melyre jellemző, hogy többszörös szakításnál a nyújtás

Next

/
Thumbnails
Contents