120346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges erezésű falemezek előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120346. SZÁM. VIII/C. OSZTÁLY. — 12. S192. A.LAKSZÁM. Eljárás mesterséges erezésű falemezek eló'állítására. Ende Emil, Ereiherr vou, gyáros, Haslach i/K. (Németország). A bejelentés napja 1937. évi október hó 27-ike. A találmány annak az ismert eljárásnak a javítása, mely szerint mesterséges erezésű borítólemezeket (funérokat) úgy : állítanak elő, hogy borítólemezeket olyan 5 sajtóban enyveznek össze, amelynek kölyűi dombornyomásra alkalmas felületűek és az így előállított tömböket újra felsze letelik. : Ez elj árás foganatosításánál eddig rend-10 szerint annyira széttépődött a rostszerkezet, hogy a kész borítólemez elmorzsolódott vagy megrepedezett, meg hogy a borítólemez feleny vezétekor az enyv áttört és a politurán foltokat okozott. 15 Találmányom e hátrányokat különlegesen választott borítólemezek sajátos hatású sajtolómócLszerrel való kombinációjával küszöböli ki és abból áll, hogy kiindulási anyagul vágott borítólemez he-20 lyett kizárólag hámozott borítólemez! alkalmazunk és hogy az ily hámozott borítólemezekből összerakott tömböt nem helyezzük kezdettől fogva egész felületé; vei sajtoló nyomás alá, hanem olyan dom-25 borító (relief) sajtót használunk, mely a borítólemeztömböt ollószerűen úgy fogja meg, hogy a sajtólónyomás eleinte csak egyik szélére hat és amelyben aztán a sajtolónyomás olyan lassan fokozódik, 30 hogy a tömb egyes borítólemezei egymáson csúszva, a domborulat egyenetlenségeihez hozzásimulnak anélkül, hogy kétoldalú befogás alá kerülnének. Ez utóbbi feltétel akkor teljesül rendesen, ha 35 olyan nagyra választjuk az ollószerű szöget, melyet a matrica a patricával a sajtolás kezdeten bezár, hogy az ollónyílás a tömbnek a mintákkal még nem érintkező szélén nagyobb legyen a domborulat legnagyobb szintkülönbözeténél. 4o> Rájöttem arra, hogy a hámozott borítólemez sokkal jobban bírja a domborító sajtó okozta nyújtást, mint a vágott borítólemezek és a rostszerkezet megrongálódása nélkül követi a nyújtást. Ezen- 45, felül a hámozott borítólemezek egyenként beenyvezve lágyabban simulva csúsznak egymáson. Ezek a tulajdonságok bizonyára arra vezethetők vissza, hogy az egymás mellett fekvő sejtcsopor- 5

q, tok a hámozott borítólemeznél azonos korúak és lényegileg azonos elrendezésűek is, míg a vágott borítólemezben egymást követő növekedési időszakokban keletkezett (más évgyűrűkbeli) és ennek meg- 55. felelően különböző mechanikai tulajdonságú sejtcsoportok kerülnek egymás mellé. Hámozott borítólemezek kiindulási anyagul való alkalmazásával, kombinálva az említett különleges sajtolási 60 móddal, elérhetjük, hogy az egyes borítólemezlapok a donibornyomó mintába való hesajtoláskor könnyen és egyenletesen siklanak egymáson és ennek következtében a nyúlási határ túllépése — azaz 65 a sejtszerkezet szétszakítása — nélkül simulnak a domborító mintához. Összehasonlító kísérleteket végezve, először pl. 1 mm vastag vágott borítólemezekből összeállított 25 cm magas 70 rakást domborító sajtó kölyűi közé helyeztem, ahol a domborulat szintkülönbözete 25 mm volt; a borítólemezek enyvezettek voltak. A sajtót azután 100