120309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élelmiszerek, főképpen édességek előállítására
Megjelent 1939. évi március hó 16-án. HAGYAR IIBÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130309. SZÁM. IV/e. OSZTÁLY. — T. 5792, ALAPSZÁM. Eljárás élelmiszerek, főképen édességek előállítására. Rowntree and Company Limited cég*, York-ban (Nagybritaimia), úgy is mint John William Todd mérnök, East London-ban, (Délafrikai Egyesült Államok) jogutóda. A bejelentés napja 1936. évi szeptember bó 1-je. A találmány eljárás oly élelmiszerek, főleg édességek előállítására, melyek a Közép-Európában szokásosnak nevezhető hőmérsékleteken, tehát kb. 32 C° alatti 5 hőmérsékleteken teljes egészükben, vagy pedig legalább részben, sejtszerű (lyukacsos) szerkezetűek szabad szemmel jól látható nyílásokkal. A sejtszerű szerkezetű részek csokoládé- vagy krémszerű, pl. 10 cukrászati anyagból állanak. A leírásban csokoládé- vagy krémszerű anyagon olyan élelmezésre alkalmas, zsíros anyagot kell érteni, amely kb. 32 C° fölötti hőmérsékleteken válik folyóssá, e hőfokon aluli 15 hőmérsékleteknél pedig szilárd. Ilyen anyag pl. a kakaóvaj, mely azután tartalmazhat egy vagy több ehető alkatrészt, pl. cukrot, kakaót vagy tejet is. Ez utóbbi alkatrészek az eredeti anyaggal 20 32 C°-ot meghaladó hőmérsékleteken homogén pasztaszerű anyagot alkothatnak. Az említett sejtszerű szerkezetet a találmány szerinti eljárással készített élelmiszerek az említett hőfokhatárt nem nagy 25 mértékben meghaladó hőmérsékleteknél már elvesztik. Az élelmiszerek belsejükben tartalmazhatnak tésztát, diót, mazsolát, vagy egyéb efféle anyagokat mégpedig egészben vagy törött állapotban, vagy 30 esetleg aránylag nagyméretű törmelék alakjában. Az élelmiszerek továbbá tartalmazhatnak fondant krémet is. A „sejtszerű szerkezet" kifejezés ebben a leírásban úgy értendő, hogy az a lépes-35 méz sejtjéhez hasonló alakzatot jelent, amelyben igen nagyszámú, egymástól elkülönített és zárt, egymással nem közlekedő üreg van, amelyek legnagyobb része lényegében véve gömbszerű, vagy gömbölyű, vagy pedig ellipszoidalakú, 40 de lehet szabálytalan, pl. sokszögletes keresztmetszetű is és ez üregek méretei mind a három dimenzióban az esetek legnagyobb részében egymással egyenlők, ellentétben a réteges anyagok hosszúkás 45 nyílásaival, vagy pedig a csőszerű üregekkel. Bármely két egymásra merőleges keresztmetszet a találmány szerinti eljárással készült sejtszerű szerkezetű anyagban némileg hasonló külsejű lessz 50 a lépesméz sejtjéhez. Minél több állandóm szilárd és szabálytalan alakú anyagot, pl. tésztát (biszkvitet), diót, vagy mazsolát tartalmaz a zsíros alapanyag, mely anyagok méretei többé-kevésbé összehasonlít- 55 hatók az üregek méreteivel, annál inkább lesz szabálytalan az üregek alakja. Az üregek térbeli elosztása olyan, hogy az 1 /4 mm és 3 mm közé eső közepes átmérőjű, szabad szemmel jól látható, 60 üregek közötti átlagos távolság ugyanezen üregek átlagos közepes átmérőjének kb. háromszorosa vagy négyszerese, de mindenesetre előnyös, ha ez a távolság lényegesen nagyobb, mint az üregek 65 közepes átmérője. Rendes körülmények között az üregek lényegében véve egyenletes nagyságúak és alakúak. A „folyós" állapot ebben a leírásban az anyag olyan állapotát jelenti, amely- 70 ben az annyira lágy és alakítható^ hogy a benne elosztott zárt üregek mérete a
