120023. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerámiai részeknek fémrészekkel vákuumot tartó módon való összekötésére

MAGYAR K 11; A L Y 1 ^ 3-3 «'}, SZA BADALMT BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120023. SZÁM. VII g., (Vll/h.) OSZTÁLY. — E. 5072. ALAPSZÁM. Eljárás kerámiai részeknek fémrészekkel vákuumot tartó módon való összekötésére. Allg-emeine Elektricitats Gesellschaft cég-, Berlin. A bejelentés napja 1937. évi március 19-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi március hó hó 19-ike. Vákuumedények előállításánál gyakran kell fémrészeket kerámiai részekkel vákuumot tartóan egyesítenünk. Ha például egy edény, pl. izzólámpa, egyenirányító, 6 vagy erősítőcső aljazatának szigetelő része a fémes részekkel össze lenne olvasztva, az edényt közvetlenül az aljzat egyik fémes részéhez lehetne hegeszteni. Mivel az üvegláb elmarad az edény szerkezete 10 lényegesen egyszerűbbé válik. Erősítőcsöveknél és más kisütőcsöveknél, melyeknél az edény falazata teljesen vagy részben fémből való, a fémes és a kerámiai részeknek vákuumot tartó összekötése sok 15 esetben különösen azért volna nagyon előnyös, mert a rövidhullámokhoz hátrányos fémies zárólemezt kerámiai anyagú zárólemezzel lehetne pótolni. Már sok oly irányú kísérleteit végeztek, hogy fém és 20 kerámiai anyag között ilyen kötést lehessen létesíteni. Eddig azonban nem sikerült mehanikai, villamos és termikus szempontból megbízható és vákuumot tökéletesen tartó kötéseket egyszerű ós hasz-25 nálható tömeggyártással előállítani. A találmány értelmében e hátrányokat kiküszöbölhet] ük és kerémiai anyagú részek és fémrészek között vákuumot tartó kötéseket létesíthetünk forrasz segélyé-30 vei, valamint a kerámiai részeken lévő fémréteggel, ha a fémes réteg gyanánt magas olvadásponjtú fémnek, előnyösen wolframnak, molibdénnek vagy rániumnak zsugorított porából álló likacsos bevo-35 natát használjuk, melyen könnyen szétfolyó m|agas olvadáspontú forraszhártya, előnyösen ezüst, réz vagy keményforraszhártya van. E fémréteget a kerámiai részeknek legalább érintkezéspontjain alkalmazzuk és ezeket a részeket azután 40 forrasszal kötjük össze a fémrétegekkel. A fémes rétegnek az a tulajdonsága, hogy a forrasz könnyen szétfolyik rajta, kiilösen fontos, mert ez teszi lehetővé, hogy a fémbevonat a forraszt annyira szivacsszerűen szívja magába, hogy a fémes réteg teljesen vákuumot tartóvá válik. Nagyon jó tapadás érhető el akkor, ha a forrasz a fémes bevonattal nem; ötvöződik. Néha előnyös, ha a kerámiai részt azon 50 a helyen, mielyen azután a fémbevonatot kell létesítenünk, mázbevonattal látjuk el. Különösen jó eredményt kapunk a találmány szerinti eljárással akkor, ha előbb a féinbevonat egyes szemeséit a kerámiai ö5 test felületébe oly módon égetjük be, hogy azok a test likacsaiba, adott esetben mázában, elhelyezkednek s így oly kötésit létessítenek, mely csak a kerámiai tesit egy idejű szétrombolásával oldható. Erre a 6

® szilárdan tapadó likacsos bevonatra forrasztjuk ezután a fémes részt, amikor a forrasz által a fémbevonat és a fémes rész között mehanikai összeköttetést létesítsünk és tökéletes tömítést érünk el. 65 Nagyon jó eredményt kapuhk, ha a fémes bevonatholz wolframport és forrasz gyanánt ezüstöt használunk. A találmány szerinti eljárásnál kiinduló anyag gyanánt különösen likacsos kerámia testek alkalmasak és sokszor előnyös, ha ezeket eleinte csak mintegy 1000