119969. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső villamos feszültségeknek, különösen rádiókészülékek behangolásának optikai jelzésére és ilyent tartalmazó kapcsolási elrendezés
119969. 3 rendkívül nagy mértékben függ a katóda fíltésétől, úgy hogy a gyakorlatban a fűtőfeszültség el nem kerülhető ingadozásai következtében ingadozik az ernyő árama 5 és ezzel a megvilágítás fényerőssége, ami bizonyos kapcsolásoknál rendkívül zavaróan hat. A rács alkalmazásával ezeket a hátrányokat maradék nélkül kiküszöböljük, 10 inert itt az áramot a kailóda közelében levő mezőnek fent leírt csökkentése és az ennek következtében fellépő tértöltés korlátozzák. Az az előny, amelyet a katóda körül levő mezőnek csökkentése a for-15 máláskor, az üzemben és mindenekelőttt az élettartam meghosszabbítása szempontjából eredményez, olyan nagy, hogy ez az egy ok maga is elegendő ahhoz, hogy a rács alkalmazása gazdaságos legyen, még 20 akkor is, ha a rácsot nem használjuk vezérlésre és azt például a csőből nem vezetjük ki külön, hanem állandó, pl. katódpotenciálra kapcsoljuk, amint azt alább a 4. ábra kapcsán lógjuk ismer. 25 tetni. Mivel kívánatos, hogy az utóbb említett szögszabályozáskor elegendő erősségű fénynyel dolgozzunk, célszerű, ha a szög nagyságát vezérlő szerveket a katódától oly 30 messze rendezzük el, hogy azok az áram erősségét már nem befolyásolják. A pálcavagy késalakú vezérlőszerveket a rácselektródához közelebb, azon belül vagy azon kívül is rendezzük el. Ezeket clren-85 dezhetjük úgy is, hogy a vezérlőpálcák a yács pálcáival egybeesnek, úgy hogy a rács egyidejűleg ernyőt és vezérlőszervet is alkot. Az ernyőzés szerepét a rács tekercselése lölti be, míg a szögszabályozAst a 40 rács pálcái végzik. Az 1. és 2. ábrákban a találmány szerinti szerkezet kivileli alakjait vázlatosan tüntettük lel. Az 1. ábrában (1) az izzókatóda, (2) a pálcaalakú vezérlőelektró-45 dák, (3) az ernyőként működő rács, (4) az önmagában ismert módon kúposán kiképezett világítóanóda, amelyet az (5) pálcák hordoznak. Az egész rendszer a (7) edénybe betolt (6) szigetelőlemezre van felépítve. 50 Az lb. ábrában a vonalkázott (8) részek az anódának az elektronok fclcsapódása követkéz lében szekloralakban megvilágított területét jelentik. A 2. ábrában feltüntetett szerkezet az 55 X. ábrabelilől csak abban különbözik, hogy külön vezérlőpálcákat nem alkalmaztunk, hanem a szektorok szögét a rács (3) tartópálcái vezérlik. Ezek a pálcák adott esetben vastagabbra készíthetők, mint az egyébként a rács tartásához szükséges 60 volna. Ugy az 1,. mint a 2. ábrabeli megoldásnál is az ott feltüntetett pálcaalakú vezérlőtestek helyett késalakú vagy szalagalakú vezérlőtesteket is alkalmazhatunk. Hasonlóképpen a kúpos anóda hengeres 65 vagy más hasonló alakú anódával is helyettesíthető. A világítófolt útján való jelzéshez csak csekély elektronáram szükséges. A megkívánt energia olyan kicsiny és a jelzést 70 adó szerkezeti rész méretei olyan kicsinyek lehetnek, hogy a találmány szerinti feszültségjelző valamely szokásos rádióvétel céljára, vagy más hasonló célokra használatos erősítőrendszerrel egy- 75 beépíthető. A feszültséget jelző résznek a találmány értelmében való egyesítése egy vagy több szokásos kisütőrendszerrel a fent leírt ismert berendezéssel szemben olcsóbbodást jelent, mert a jelzőrésszel egyet- go sített további rendszerek más célokra szabadon felhasználhatók. A jelzőrészhez; tehát egy külön edényt megtakarítunk. E megoldás egyik kivileli példáját, amelynél feszüllségjelző készülék rendes 85 triódával van egyesítve, a 3. ábrában tüntettük fel. A feszültségjelző szerkezet egyes részeit ugyanazokkal a hivatkozási számokkal jelöltük, mint a megelőző ábrákban. Az erősítőrészben (9) az anóda és (10) a 90 .vezérlőrács. Amint az ábrától látható, úgy mint az ismert berendezéseknél, az anóda (2) pálcái a jelzőszerkezeibe nyúlnak és azokat olt a megvilágított szektoralakú területek szögénele vezérlésére hasz- 95 náljuk. Ezeket a tartópálcákat a 3. ábraheli megoldásnál a vezérlőrácson kívül helyeztük el, ellentétben az 1. ábrabeli megoldással, ahol a (2) vezérlőpálcák a rácson belül vannak elrendezve. Mindkét kivileli 100 alaknál a kalóda a rács tartópálcái és a pálcaalakú vezérlőelektródák egy síkban fekszenek, úgy hogy a mindenkor kívül fekvő elektróda a belső elektróda elektronárnyékában van. 105 Hogy az izzókatódát optikailag erayőzzük és ezáltal a megfigyelést megkönnyítsük, a rácsot felső végén célszerűen (11) sapkával zárjuk le. Ilyen sapkát vagy más hasonló fényellenzőt természetesen az 1. 110 vagy 2. ábrák szerinti megoldásnál is almazhatunk. Mivel a sapka a ráccsal merereven van összekötve és a rácsnak általában alacsony potenciálja van, fennáll az a veszély, hogy a sapka az anódához menő 115 elektronáramot túlságos mértekben lenyomja, úgy hogv csak igen keskeny fénysáv marad meg Ennek megakadályozása
