119969. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső villamos feszültségeknek, különösen rádiókészülékek behangolásának optikai jelzésére és ilyent tartalmazó kapcsolási elrendezés
4 119969. végeit a rácsot ebben az irányban a rendszeren túl annyira meghosszabbíthatjuk, hogy a sapkáiéi eredő mezőnek káros befolyása már nincs. 5 A feltüntetett triódarendszer helyeit természetesen tetszőleges más rendszert is használhatunk. Ezenkívül nincs szükség arra, hogy a vezérlőelektródákat mindig páronként alkalmazzuk, hanem ezek he-10 lyett egyetlen vezérlőpálcát is használhatunk. Fordítva további pálcákat is alkalmazhatunk. Ha a jelzőszerkezet oly erősítőrendszerrel van egyesítve, amelynek háromnál több elektródája van. akkor ter-15 mészelcsen mint vezérlőszervet más elektródát is meghosszabbílhatunk a jelzőszerkezet terébe. Az anóda helyett minden egyes esetben a vezérlőrácsot felhasználhatjuk arra, hogy azzal a járulékos s.zög-20 vezérlést elvégezzük. Mint fent említettük, az erősílőrendszei' teljesen független a jelzőszerkezettől és tetszőleges más célokra is felhasználható. Ez az eset áll fenn akkor is, ha az erősítő" 25 elektródák egyike a jelzőszerkezetbe nyúlik. Ilyen esetben mindig lehetséges az elektródának, különösen a rácsnak olyan elrendezése, hogy a megnyújtott elektróda járulékos vezérlőhatása csak kis mérték-30 ben érvényesül, míg a vezérlés főrészéi példánl a rácspálcák végzik. A két rendszernek ilyen függetlenségéből a kapcsolási lehel ősegek egész sorozata adódik, ami a találmány szerinti megoldás egyik jelleg-85 zeíes sajátossága. A két rendszer egyesítéséből adódó kapcsolási kombinációknál a következő bárom alapkapcsolást használjuk fel. A I. alapkapcsolást a 4. ábrában lün-40 tettük fel. Triódaként ábrázolt erősítőrész (10) vezérlőrácsához diódaszakaszban vagy audiónnal letesílett szabályozófeszültséget vezetünk és azt ott megerősítjük. E rész (9) anódájának a jelzőkészülékbe 45 nyúló (2) meghosszabbításai vannak, amelyek a szabátyozófeszültségnek megfelelően a szög nagyságát vezérlik. Az ebben az esetben ernyőként működő (3) rácsot az (1) katódával közvetlenül kötöttük össze. 50 A (3) rács feszültsége azonban kézzel is szabályozható. (4) a világílóanóda. Az 5. ábra a II. alapkapcsolást mutatja, amelyben csak a (3) rácsot vezéreljük és pedig a vevőkészülék egyik megelőző, vagy 55 egyik ezután következő fokozatából. A felvett példában a szabályozófeszültséget az előcső ernyőzőrácsának (V) potenciáljáról petonciométer segítségével vesszük le. A III. kapcsolást a 6. ábra mutatja. Erinél a (3) rács szabályozófeszültségét a (W) 60 katódellenállásról vesszük le, amelyen az erősítő árama is átfolyik. A (10) rács szabályozófeszültségét felvett példában a (D) diódaszakasz létesíti. A kapcsolás többi része megfelel az ily kapcsolásoknál szo- 65 kásos elrendezésnek. Az I. és II. alapkapcsolások egyidejű alkalmazásakor meg kell különböztetnünk két esetet, nevezetesen: a) az egyik esetben mindkét szabályozás ugyanabban az érte- 70 lemben hat, tehát egymást támogatja, b) második esetben a két szabályozás egymással szemben hal (ilyen a kapcsolás például a 7. ábrában feltüntetett elrendezésnél), amikor az I. alapkapcsolásnak megfelelő 75 szabályozás befolyása lényegesen kisebb kell hog\r legyen, mint a II. alapkapcsolásból (5. ábra) eredő befolyás. Egy további esetben a kapcsolást úgy is megszerkeszthetjük, hogy a jelzőkészüléket, 80 mely külsőleg triódához hasonló, valamely más célra is felhasználjuk. A. 7. ábrában az I. és II. alapkapcsolásokat együttesen alkalmaztuk. A kettős (D) dióda baloldali felében a (B) terhelőellenálláson létesített 85 szabályozófeszültségeit a jelzőkészüléket tartalmazó (M) cső erősítőrészének (10) rácsára vezetjük és ott felerősítjük. A felerősített feszültségek e rész anódáján az I. alapkapcsolásnak (4. ábra) megfelelően 90 először is közvetlenül vezérlik a jelzőkészüléket és pedig ez a vezérlés ellentétes értelmű, még pedig úgy, hogy nagyobb szabályozőíeszüllségnek kisebb szögterület felel meg. A Kivezérlést a (3) rács segé- 95 Ivével végezzük, amelyet az (R2, R3) és (Rt) ellenállásokból alkotott potenciométer alkalmas helyéhez csatlakoztatunk. Ugyanazon a potencióméleren egyidejűleg az (R5) szabályozható ellenálláson át az önműködő 100 néma hangoláshoz az alacsonyfrekvenciájú (N) csőben szükséges feszültséget veszszük le. A jobboldali dióda a potenciométer feszültségeinek beállítását eszközi ő és a (3) 105 rácsról vett rácsáram hatását elősegíti és ezzel az (N) alacsonyfrckvenciájú cső ráesel őí'eszültségét is beállítja. A 8. ábrában feltüntetett kapcsolásnál a fentieken kívül még a 6. ábra szerinti III. 110 alapkapcsolást is alkalmaztuk. A 7. ábrában feltüntetett és a potenciométer feszültségforrását alkotó külön forrást elhagytuk és más kalódapotenciállal helyettesítettük. Az (M) kombinációs cső és a diódaszakasz 115 katódáinak, valamint az alacsonyfrekvenciájú (D) rendszer katódáinak is közös (W) ellenállásuk van. Ez a kapcsolás is egy-