119969. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső villamos feszültségeknek, különösen rádiókészülékek behangolásának optikai jelzésére és ilyent tartalmazó kapcsolási elrendezés

1199«9. a szükséges mértékben fel kell erősíteni. Ez a járulékos erősítő rendszer természetesen a jelzőkészülék költségeit fokozza. Másrészt az ilyen erősítőrendszer korlá-5 tozott terjedelemben más célokra is felhasználható. A fent leírt ismert megoldásnál az erősítő szerkezet anódáját rendszerint meghosszabbítják, úgy hogy az a jelzőkészü-10 lékbe nyúlik. Eljárlak úgy is, hogy az erősítő rendszer vezérlőe'eklródájáL nyujtoLták meg úgy, hogy az a jelzőkészülékbe nyúlik. Kísérletekből kitűnt, hogy az ilyen megoldás is aránylag érzéketlen Í5 és működtetésére nagy vezérlőfeszültségekre van szükség. A fent leírt berendezés visszonylagosan csekély érzékenységének az az oka. hogy az elektronoknak a kitérítés helyén már 20 igen nagy sebességük van. A pálca-, vagy késalakú vezéri őeteklródáknak a katóda mezőerősségére ugyanis csak csekély befolyásuk van, úgy hogy az elektronok kilépése szempontjából lénj^egileg az anód-25 feszültség mérvadó. Ennek következtében az elektronok azonnal kilépésük után felgyorsulnak és a vezérlőelektródák közelében már lényeges sebességük van. Abból a felismerésből kiindulva, hogy 80 úgy a mezőerősségnek, mint a potenciálnak is a vezérlés helyén kis értéküeknek kell lenniük, hogy a vezérlendő elektronok sebessége is kicsiny legyen, a találmány értelmében, olyan eszközöket alkal-85 mázunk^ melyeknek ez a hatásuk van. A találmány értelmében villamos feszültségek optikai jelzésére való oly készüléknél, amelynek a felcsapódó elektronok befolyása alalt álló fluoreszkáló elektródája 40 van és amelynél a mérendő feszültséget a megvilágított szögterülel kiterjedése jelzi, a vezérlőszervet úgy képezzük ki, vagy pedig olyan járulékos eszközöket alkalmazunk, hogy a katódát körülvevő ve-45 zérlőtér keletkezik és a potenciál, valamint a mezőerősség a vezérlés helyén csökken. Ezt a célt legegyszerűbben a katódát körülvevő ráccsal érjük el. Az ilyen rács 50 a katódát az anódával szemben ernyőzi, úgy hogy közvetlenül a katódán az anódafeszültségnek csak az a része hatásos, amely az anódának a rácson való áthatásának megfelel, míg a katódán uralkodó ü5 mezőerősséget lényegileg a rács potenciálja határozza meg. Ha tehát a rácsra középértékben mélyen az auódafeszültség alatt fekvő potenciált, tehát például katódpotenciált, vagy általában negatív potenciált vezetünk, akkor a katódából kilépő 60 • elektronok a rácsig terjedő szakaszt aránylag kisebb sebességgel futják be és csak a rács után gyorsulnak fel arra a sebességre, amely a fluoreszcencia gerjesztéséhez szükséges. A ráccsal meghatározott térben, az 65 úgynevezett vezérlési térben, már csekély kilérítőfeszültségekkel kivezérelhető a rendelkezésre álló egész szögterület. Megállapítottuk, hogy azok a szabályozófeszültségek, amelyekel rádiókészülékekben a 70 | fadingszabályozáshoz, valamint egyéb szabályozásokhoz rendszerint használni szoktak, egy-két Volt nagyságrendben elegendőek ahhoz, hogy a szabályozást az egész körzetben elvégezzük. 75 Egyben az ilyen, a katódát körülvevő rács lehetővé teszi, hogy a megvilágított terület nagyságának szabályozása mellett annak intenzitását is szabályozzuk. Lehetséges tehát a következő, pszichológiailag 80 igen előnyös jelzési mód: Feszültség hijján az optikai feszültségjelző sötétet mutat, kis feszültségeknél a mező világosodni kezd és a legnagyobb feszültségnél élesen körülhatárolt megvilágított felület látható, mely- S5 nek szögfokokban mért nagysága a jelzett feszültség nagyságától függ. A szög nagyságának és az intenzitásnak az egyidejű vezérlése az ismert berendezésekkel nem lehetséges és a találmány szc- 90 rinti megoldásnak különös előnye. A potenciálnak a katóda közelében való csökkentése, mely a rács bevezetésével létesül, azt a további igen fontos műszaki előny! adja, mely a következőkben, van: 95 A fluoreszkáló anóda jó megvilágításához bár relatív nagy feszültségekre, de kis áramerősségekre van szükség. Nagy áramerősségek befolyásolják a fluoreszkáló réteg élettartamát. Evégből korlátozzuk az 100 áram nagyságát. Rácsnélküli berendezésnél az áramol a katóda telítettsége korlátozza. A korlátozás e fajának lényeges hátrányai vannak és pedig: Az első nehézség a formálásnál merül 105 fel; a világító anóda például túl nagy áramok következtében szenvedhet, továbbá a világító anódát és a katódát az e folyamat közben fellépő esetleges gázkitörések a legnagyobb mértékben veszélyezte- 110 tik. Továbbá a katódának olyan meghibásodási helyei, amilyenek különösen oxidkatódáknál vagy már kezdetben megvannak, vagy az üzem folyamán keletkez- 115 nek, az ernyőn világosan láthatóan képeződnek le. Végül telítettségében korlátozott áram