119963. lajstromszámú szabadalom • Elektrotechnikai szigetelő anyag

Megjelent 1939. évi február hó 1-én. 1 MAGYAR KIRÁLYI #B|1 SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 119963. szám. Vll/g. (IY/li/1 •)OSZTÁLY. — S. 16639. ALAPSZÁM. Elektrotechnikai szigetelő anyag. Siemens-Schuckertwerke Aktiengesellschaft, Berlin-Siemensstadt, mint James G. Ford és Charles F. Hill wilkinsburgi (Pennsylvania) lakósok jogutódja. A bejelentés napja 1936. évi december hó 5-ike. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1935. évi december hó 5-ike. Kondenzátorokhoz, kábelekhez, transz­formátorokhoz és más hasonló villamos­készülékekhez olyan szigetelőanyagok szükségesek, melyeknek olajjal szemben 5 az az előnyük, hogy tűzbiztosak. Az ilyen szigetelcanyegok gyulladási hőfoka lehe­tőleg magas kell hegy legyen és az anya­gok elbomlásakor keletkező gázoknak ég­hetet leneknek kell lenniök, másrészt ki­lo vánatos, hogy az ilyen szigetelőanyagok lehetőleg alacsony hőfokok mellett is zavarmentes üzemet biztosítsanak. Ezért sok esetben fontos, hogy a szigetelőanyag dielektromos állandója igen alacsony hő-15 fokhatárig csak keveset változzék, más­részt szükséges, hogy a dielektromos veszteségek lehetőleg alacsony hőfok­határig igen kicsinyek maradjanak. Fo­lyékony szigetelőanyagoktól megkíván-20 juk, hogy az a hőfokhatár, amelynél a folyadék megmerevedik, illetőleg visz­kozitásában észrevehetően megváltozik, a lehetőséghez képest mélyen feküdjék. Ezek a követelmények különösen jól 25 elérhetők tetre klóretilbenzol, pentaklór­etilbenzol és klórozott difenil, vagy ezek izomereinek alkalmazásával. A legalkal­masabb mennyiségszerű összetétel — melyről az alábbiakban még részletesen 30 lesz szó -— az egyes esetekben a szigetelő­anyag felhasználási céljától függ. A tetraklóretilbenzol és pentaklóretil­benzol a Friedel'—Craft szintézissel elő­nyösen állíthatók elő. Ennek az eljárás-85 nak a terméke alkalmas módon tovább klórozható, pl. úgy, hogy a folyadékon klórt nyomunk keresztül. Klórozott difenil már régóta ismeretes. Találmányunknál célszerűen pentaklór­difenil izomereinek keverékét alkalmaz- 4<> tuk. A klórozott difenil 46—65 súly­százalék klórt tartalmazhat. A felhasz­nálási célok legtöbbjénél oly klórozott difenilt alkalmazunk, melynek 55 súly­százalék klórtartalma van. 45 A szigetelőfolyadék készítésekor tetra­klóretilbenzol és pentaklóretilbenzol izom­ereinek keverékét alkalmazzuk mint oldó­szer-alapanyagot. Ehhez az alapanyag­hoz még több anyagot adagolhatunk. 50 A tetraklóretilbenzol izomereinek az ol­dószer-alapanyagban lévő mennyisége és pentaklóretilbenzolnak az alapanyagban lévő mennyisége egymáshoz széles; hatá­rok között változó viszonyban állh^nak. 55 Ily módon a legkülönbözőbb munka­feltételeket vehetjük figyelembe, ame­lyek közt valamely készülék, vagy be­rendezés egy része, amelyben a szigetelő­anyagot felhasználni kívánjuk, dolgozik. 60 Előnyösen alkalmazhatunk oly keveréke­ket, amelyekben 10—90 súlyszázalék tetraklóretilbenzolizomerek és 90—10 súlyszázalék pentaklóretilbenzol van. Két oly elektrotechnikai gyártmányt, 65 amelyben a találmány szerinti szigetelő­anyag előnyösen alkalmazható, az 1. és 2. ábrák tüntetnek fel. Az 1. ábra kondenzátort oldalnézetben és részben metszetben, a 70

Next

/
Thumbnails
Contents