119963. lajstromszámú szabadalom • Elektrotechnikai szigetelő anyag
2 1 J 0963. 2. ábra egy kábel felépítését mutatja. Az 1. ábrabeli kondenzátor folyadéktartányban van. A (10) lemezek jól vezető anyagból, pl. aluminiumfoliából vagy 5 hasonló anyegból vannak. Azokat egymástól valamely szigetelőanyag (11) rétegei különítik el. A vezető lemezek közt mint dielektrikumot általában papirost alkalmazunk. A kondenzátor tulajdonló ságai lényegesen azzal javíthatók, hogy a papirost, vsgy a szigetelőanyagnak más szilárd alkatrészeit a fent megadott szigetelőfolyadékok valamelyikével telítjük, illetőleg impregnáljuk. Ennek következ-15 tében a kondenzátor mindenekelőtt tűzbiztossá válik. Kábelek tűzbiztossá tételének feladata lényegében ugyanaz, mint a kondenzátoroké. A 2. ábra egy kábel felépítését 20 mutatja. A kábelben van a (20) vezető, amelyet alkalmas (21) szigetelőanyag, pl. tekercselt papiros vesz körül. A papírszigetelés felett rendszerint (22) védőköpeny van. A kábelnek természetesen, 25 ismert módon, még további körültekercselései is lehetnek. A papirost, mely pl. a kondenzátorfegyverzet közt van, illetőleg a kábellélek körültekercselését, vagy a rostanyag, :g0 vagy valamilyen szilárd szigetelőanyag alap-alkatrészét képezi, a folyadékkal oly módon kezelhetjük, hogy a kezelendő alapanyagot a folyadékkal vákuumban telítjük. Az ilyen impregnáló eljárások .35 önmagukban ismeretesek. Ily módon kondenzátoroknál a dielektrikum tökéletesen biztos zárását érhetjük el, ha a papírt vagy más szigetelőanyagot a fegyverzetek közt, az említett módon, kellő 40 mértékben kezeljük. A szigetelőanyag valamely készülékben, vagy a telep valamely részében folyékony formában is alkalmazható. Azzal, hogy a rostanyagot, papirost, 45 vagy más többé vagy kevésbé szilárd alapanyagot tetraklóretilbenzolt, pentraklóretiíbenzolt és klórdifenilt tartalmazó szigetelőfolyadékkal kezeltük, teljesen kielégítő tűzbiztonságot létesítünk. A talál-50 mánnyal azonban szigetelőanyagok egyéb tulajdonságai is tovább javíthatók. Ha pl. kondenzátorok gyártásánál elsősorban a rezonanciahőfoknak, tehát annak a hőfoknak alacsony értékét kívánjuk M elérni, amelynél tovább süllyedő hőmérséklet mellett, a dielektromos állandó hirtelen erősen csökken, vagy pedig külöaösen alacsony dermedési pontra törekszünk, akkor előnyös, ha a folyadék alapanyagában tetraklóretilbenzol izomereit 60 nagy arányban alkalmazzuk. Ha viszont a fentiekkel ellentétben a veszteségi együttható lehetőleg alacsony értékére törekszünk anélkül, hogy emellett a dermedési pont alapvető szerepet játszana, 65 akkor ajánlatos, ha pentraklóretilbenzolt nagy százalékos arányban használunk fel. A legtöbb célra megfelel, ha tetraklóretilbenzol izomereinek 20 — 40%-át pentraklóretilbenzol 80—60%-ával hozunk 70 össze. Ez az összetétel állítható elő a leggazdaságosabban. Az ilyen keverékek villamos tulajdonságai és azok dermedési pontjai a rendszerint felállított követelményeknek megfelelnek. 75 Azzal, hogy tetraklcretilbenzol izomereiből és pentaklóretilbenzolból álló folyadékalapanyaghoz klórdifenil izomereit adjuk hozzá, a szigetelőfolyadék dermedési pontját oly mértékben szoríthatjuk 80 le, hogy az alacsonyabb, mint az egyes alkatrészek dermedési pontja. Továbbá az összetett szigetelőí'olyadéknak, úgymint az egyes alkatrészeknek is, kedvező villamos tulajdonságai vannak. Azon- gö kívül a folyadék, úgymint annak összetevői is, nem éghetők és fényív behatása folytán beálló bomlás közben csak éghetetlen gázok fejlődnek. A dielektrikumnak különösen konden- go zátoroknál való alkalmazása közben jelentkező lényeges tulajdonságai legjobban áttekinthetők a 3. ábra alapján. Ebben a dielektromos állandó és a veszteségszám változásait 60 periódus alapul- 95 vétele mellett, a dielektromos folyadék különböző arányú keverékeire, a hőmérséklet függvényében tüntettük lel. A diagrammok szerkesztésénél tekintetbe vettük, hogy a folyadék mint alap-anyagot 100 tetraklóretilbenzol és pentaklóretilbenzol 30: 70 arányú keverékét tartalmazza, míg egyebekben pentaklórdifenil izomereiből áll. Oly szigetelőfolyadékok esetére, amelyeknél az alapanyag mennyisége 40, 15 105 és 10%, a görbéket, melyek a veszteségszám változásait ábrázolják, (23, 23a) és (23b) hivatkozási számokkal és azokat a görbéket, amelyek a dielektromos állandó változásait mutatják, (24, 24a) és (24b) 110 hivatkozási számokkal jelöltük. Oly kondenzátor esetében, mely 40% mennyiségben 30: 70 arányú tetraklóretilbenzol és pentaklóretilbenzol keverékét és 50%-ban klórdifenilt tartalmazó 115 folyadékkal van impregnálva, a dia-