119882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cinkoxid, kiváltképen cinkfehér előállítására

2 119882. tott lángkemencéből szállítóberendezés segélyével kell juttatni és azokba átönteni, hogy azután a cinket a gőzfázisba vezessék át, majd oxidálják. 5 A találmány szerint a cinknek a folyékony fázisból a gőzfázisba való átvezetése ugyanabban a tartályban megy végbe, amelyben a szennyezéseknek a cinkfürdőből ömlesztéses elkülönítés révén 10 való kiválását is előidézzük, úgyhogy a találmány az imént említett elcömledék előállításából és ennek átöntéséből származó összes hátrányokat elvileg küszöböli ki, ezenkívül pedig a találmány sze-15 rinti eljárásnál a cinkgőzatmoszféra létesítésére mindenkor fenékfűtést is alkalmazunk, amivel az ennek hiányából adódó ama lehetőséget, hogy az ömledékből nem kívánatos hőelvezetések 20 adódjanak, szintén kiküszöbölhetjük. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a cink ömledékét a folyékony fázisból a gőzfázisba fenékfütés vagy pedig mind fenékfűtés, mind pedig felülről való 25 fűtés révén is akként vezetjük át, hogy az ömledéket tartalmazó edény legalább egy mélyített toldatát, a cinkgőzök előállítása folyamán, a fenékfütés hevítőhatása elől legalább részben, a legelőnyö-30 sebben teljesen vagy lehetőleg messzemenően elvonjuk. A találmány tehát azon a felismerésen alapul, hogy a szennyezéseknek ömlesztéses elkülönülés révén való kiválását 35 lehetővé tevő hőmérsékletkülönbség az ömledéket tartalmazó edény fenékfelületének különböző helyei között létesíthető és fenntartható az esetben is, ha fenékfűtést alkalmazunk, sőt akkor is, ha a 40 fűtés intenzitását annyira növeljük, hogy a cink a folyékony fázisból a gőzfázisba menjen át. A szennyezések említett kiválása a találmány szerint még tovább fokozható, 45 ha az ömledéket tartalmazó edény előbb említett mélyített toldatát hűtjük, mimellett ezt a hűtést a toldatra előnyösen minden oldalról engedjük hatni és célszerűen levegővel végezzük. .50 A mélyített toldat fenékrészén az említett hűtőhatást a cink és az ólom olvadáspontja között lévő hőmérsékletig fokozhatjuk, úgyhogy a cink a mélyített toldat fenékrészén a folyékony állapotban 55 megmaradó ólomban vagy egyéb alacsony olvadáspontú szennyezésben megdermed és a fürdőben úszva, újból visszajuthat annak olyan helyeihez, melyeken fenékfűtés van. Ily módon a szennyezéseknek ömlesztéses elkülönülés révén való ki- 60 válása különösen messzemenően mehet végbe. A találmány egyik igen előnyös foganatosítása szerint az ömledéket felülről hősugárzás révén teljes hosszán, fenekén 65 azonban hosszának csakis egy részén hevítjük, emellett az ömledék nem hevített fenékrészét előnyösen zsákszerű mélyedéssé alakítjuk. Az utóbb említett foganatosítás eseté- 70 ben előnyösen úgy járunk el, hogy az ömledéknek felülről teljes hosszán való hevítését a cink elégéséből származó reakcióhő hasznosításával végezzük, a mennyiben a cinkgőzréteget az ömledék 75 feletti térben felülről elégetjük, míg a cink elégéséből származó reakcióhőt fenékfűtés létesítésére azzal, hogy az elgőzölögtetési és egyúttal elégési tér fedőboltozatát és/vagv oldalfalait (pl. a ke- 80 menc-e folytonos vagy szakaszos forgatásával) legalább részben az ömledék alá hozzuk, az ömledék hosszának csakis egy részén hasznosítjuk, amennyiben az említett boltozat cs/vagy oldalfalak egy ré- 85 szét előnyösen zsákszerű vájat alkalmazásával a cink elégéséből származó reakcióhő hevítőhatása elől legalább részben, a legelőnyösebben azonban egészen vagy lehetőleg messzemenően elvonjuk. 90 A cink elégéséből származó reakcióhő hasznosítása fenékfütés létesítésére azzal, hogy a fémfürdőt forgókemencében létesítjük, ismeretes ugyan (pl. 98629. sz. magyar szabadalmunkból) és ismeretes 95 e forgókemencén belül a nehezebb fajsúlyú szennyezések gyűjtésére mélyedés alkalmazása. Enné] az ismert eljárásnál azonban a fémfürdőre mind a sugárzó hő felülről, mind pedig a kemence forga- 100 tásával létesített fenékfütés a fémfürdő teljes hosszán hat, úgyhogy a forgókemencén belül alkalmazott mélyedést a cink elégéséből származó reakcióhő mindenkor ugyanarra a hőmérsékletre 105 fűti fel, mint a forgókemence összes egyéb belső részeit. Ezzel elvileg ellentétben a találmány szerinti eljárásnál a forgókemence mindenkori fenékfelületének különböző helyein szándékosan más-más 110 hőmérsékleteket létesítünk és így a forgókemence fenékfelületének egyes helyei között hőmérsékletkülönbségeket tartunk fenn. Az ólomnak és egyéb szennyezéseknek ömlesztéses elkülönítés révén való 115 kiválása éppen ezzel válik lehetővé és miután a találmány szerinti eljárásnál mind az ilyen ömlesztéses elkülönülésre