119764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés jelsorozatoknak átvitelére azok titkosságának biztosításával

Megjelent 1939. évi jannár lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiOSAG SZABADALMI LEIRAS 119764. SZÁM Vll j. OSZTÁLY. — 8. 16569. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés jelsorozatoknak átvitelére azok titkosságának biztosításával. Standard Villamossági Részvénytársaság- cég, Újpest. A bejelentés napja. 1836. évi október hó 6-ika. A találmány eljárás, valamint berendezés jelsorozatoknak, például beszédnek, távírási jeleknek vagy képeknek aránylag ... egyszerű eszközökkel felismerhetetlenül 5 torzított alakban főképen, de nem, kizárólag' villamos uton való átvitelére és az átvitel után az eredeti alakra való visszaalakítására legalább olyan mértékben, hogy a jelsorozatok ismét érthetőbbé, 10 illetve felismerhetőkké váljanak..'É'zen tor -zítást a jelsorozat sűrítésével,! illetve ritkításával érjük el. Ha a jelcsoportot át, vitel előtt csak sűrítenénk vagy csak ritkítanánk, úgy csupán csekély mértékű 15 torzítás lenne elérhető. Egészen más azonban. a helyzet, ha a jelsorozat sűrűségét változtatjuk és pedig előnyösen folytonosan változtatjuk; ekkor —. mint azt még részletesebben látni fogjuk — igen nagy 20 mértékű torzítást érhetünk el, ami által az átvitelre kerülő jelsorozat nagymértékben felismerhetetlenné válik. A találmány értelmiében azt a célt, hogy a sűrűséget folytonosan változtassuk iigy érjük el, 25 hogy a jelsorozatot váltakozva sűrítjük és . ritkítjuk. Az elérhető torzítás mértékére vonatkozó megfontolásnál vegyünk tekintetbe, pl. egy gramofonlemezt, amelyet példánk-30 ban kétszer olyan gyorsan játszunk le, mint ahogy felvették. Ez esetben az eredeti frekvenciák megkétszereződnek a szöveg azonban aránylag keveset veszít érthetőségéből. Ha a matematikai meggon-35 dolás egyszerűsítése érdekében felvesszük, hogy csak egyetlen (f) frekvenciájú szi uushullámokból álló jelsorozatot akarunk átvinni, úgy fenti példánkban nem történik más ,mint az, hogy az (l'r frekvencia (2f)-re • változik, azonban továbbra is 40> egyetlen frekvenciával bíró tiszta szinus alakú jelsorozat kerül átvitelre. ; . Változtassuk most azonban az (f) -frekvenciájú jelsorozat sűrűségét folytonosan és pedig oly módon, hogy a jelsorozatot 45. váltakozva sűrítjük ós ritkítjuk. Sűrítésnél természetesen (f)-nél nagyobb, ritkításnál (f)-nél kisebb frekvenciák kerülnek átvitelre. Vegyük fel a sűrítés és ritkítás oly esetét, amelynél a létrejött leg- 00 nagyobb frekvencia f(l+p), a legkisebb f (l---p)és vegyük fel, hogy a váltakozó sűrítést és ritkítást (n) periódusszámmal végezzük. Az ilyen módon végrehajtott torzítás matematikai elemzése igen hasonló 55 a frekvencia modulációnak szakemberek előtt ismeretes matematikai elemzésé,-,., hez, amely p. o. Van der Pool: „Frequency Modulation" című cikkében a Proceedings of I. R.E. 1930. júl. számjának 1194. 60 oldalán megtalálható. Az elemzés, eredménye szerint ez esetijen (f) frekvencia he-, lyett széles frekvenciasáv áll elő, amely nek f(l—p) és í'(l'í p) frekvenciák az alsó és felső határai és amely a következő disz- 55, krét frekvenciákat tartalmazza: f, f+n, f+2n, f+3n f(l+p)-ig és -f, f—n, f—2n, f—3n f(l—p)-ig (11) helyes megválasztásával elérhető, hogy az egyes diszkrét frekvenciák am- 70-plitudói gyakorlatilag egyenlő nagyok és a frekvenciasáv az 1. ábra szerinti alakot nyeri. Láthatjuk, hogy az átviendő jelsorozat képe teljesen megváltozott: az egyetlen frekvenciával bíró tiszta szinusz 75