119622. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés önműködő mázsálásra

gerjesztésére, a találmány szerint indi­kálóberendezést (tapintóberendezést) al­kalmazunk, amely pl. kampóalakúan meghajlított (12) tűből áll (7. ábra), mely-5 nek egyik vége hegyes, a másik vége tompa. A tű a (11) emelő egyik végén van ágyazva (1—8. és 13. ábrák). A kampó, amelyet alább indikálószervnek (tapintó­szervnek), vagy indikátortűnek neve­iO zünk, a (11) emelőben a (12a) tengely körül egyirányban — a feltüntetett pél­dában az óramutató járásával ellentétes irányban — szabadon foroghat (6—8. ábra); az óramutató járása irányában tör-15 ténő forgást (13) ütköző, vagy csavar gá­tolja meg (1. ábra), melyen a (12) tű tompa, vízszintes (12b) vége, önsúlyánál fogva nyugszik. A (11) emelő a (9) görbü­leti tárcsával közös tengely körül egyide-20 jüleg forgó (15) görbületi tárcsa (1. ábra) és a (16) görgő útján, a (14) csap körül leng. Mialatt a (9) görbületi tárcsa (a, b, c) ívhossza vonul el a (10) görgő mellett, a (16) görgő mellett a (15) görbületi tárcsa 25 (aj.bj Cj) szakasza vonul el és a (11) emelő a0 szöggel leng ki, úgyhogy a (15) görbü­leti tárcsa (Cj) pontjának megfelelő hely­zetben, a (11) emelő, (12) tűjével, az (1) mérlegrúd végén megerősített és (19) ki-80 vágással ellátott (18) asztalkán szabadon felfekvő (17) kést megérinti (2,, 6,,7.ábra). A (17) kés, egyik élével, a (18) asztalka szélére támaszkodik, míg másik élével az asztalka szélén kinyúlhat. Ámbár a (17) 35 késnek önsúlya biztosítja a (18) asztalkán elfoglalt helyes helyzetét, mégis, bizton­ság kedvéért, a (17) kést, pl. a (18) asz­talon rögzített (20) csavar fejével rögzít­hetjük, mely fej a (17) késnek kellő nagy-40 ságúnyílásán átmegy (6,,7,,8.ábra).Ha az (1) mérlegrúd a terhelések közötti (Q—P =0,01 g) különbség folytán, a felszaba­dulás után, az A—B helyzetből az E—F helyzetbe leng, a (12) tű a (17"> kés élével tó nem érintkezik és minthogy a (11) emelő a (15) görbületi tárcsa.(c1 ; dx ) görbéjének hatására további a szöggel leng ki, a (12) tü a (18) asztalkának a (17) kés alatti (19) kivágásán át (3. ábra) akadálytalanul 50 megy át. Amikor az (1) rúd (P—Q)i>0,01 g különbség folytán, balra, a O—D hely­zetbe leng, a (11) emelőnek az oc0 + a szöggel való kilengésekor a (12) tű nem csupán a (17) kés élével jut érintkezésbe, 55 hanem maga is elforog a (Jl) emelőhöz képest, az óramutató járásával ellentétes irányban (4. ábra). Ha a (12) tű csúcsa a (17) kés élével tényleg érintkezik, ami csak akkor lehetséges, ha az (1) mérlegrúd az A—B helyzetében nyugalomban van, 60 azaz ha pl. (P— Q)<0,01 g, akkor a (12) tű a (11) emelőnek az a0 + a szöggel tör­ténő kilengésekor az óramutató járásával ellentétes irányban forog el és a (17) kést is megemelheti (5. és 8. ábra). A (12) tű- 65 nek az 5. és 8. ábrák szerinti helyzete igen kevéssé valószinű, mert a (17) kés eme­lése alatt az egyensúlyi helyzet az érint­kezési pontban megbomlik és a kés, a (12) tűhöz képest, a 3. és 4. ábrákban szemlél- 70 tetett helyzetek egyikébe kerül. Az előadottakból kitűnik, hogy a (11) emelő kényszermozgást végez és a (12) indikátortűt (tapintótűt) a mérlegrúd felé meneszti, úgyhogy, ha a (17) kés az 75 (1) mérlegrúddal mereven volna össze­kötve; a (12) tűnek a (17) késsel való közvetlen érintkezése esetén, a késre kellene támaszkodnia; ekkor vagy a mérlegrúd emeltetnék ki (3) ágyából, 80 vagy az indikálószervnek kellene rugal­masnak lennie, amiről alább szó lesz. A (17) késnek tehát mozgathatónak kell lennie, hogy hasonló jelenségeknek elejét vegyük és hogy a (12) tűnek a (17) kés- 85 sel való érintkezésére ne a mérlegrúd, hanem a kés reagáljon, mely a 2—4. áb­rák szerinti helyzetből az 5. ábra sze­rinti helyzetbe kerülhet. A 3. ábrából kitűnik, hogy pl. P<Q 90 esetén a (12) tű szabadon leng ki a tel­jes a0 + a szöggel, anélkül, hogy a (17) késsel találkoznék; emellett a tű tompa (12b) vége a (14) csapon ágyazott (21) emelőt kilengeti és így közvetlenül el- 95 végezheti a szükséges mechanikai mun­kát, vagy pl. a (22) érintkezőrugóhoz szorulhat és ezzel pl. valamely ismert, a rajzban fel nem tüntetett, bizonyos teljesítmény elvégzésére, pl. valamely ioo tárgy eltávolítására és más tárgynak ez utóbbi helyébe hozatalára alkalmas vagy más efféle berendezés áramkörét bekap­csolhatja. A (21) emelő rendesen az 1. és 13. ábrák szerinti helyzetet foglalja el, 105 melyet pl. a (21) emelő bal karján el­rendezett (21a) állitócsavar és ennek a karnak túlsúlya határoz meg. Ilv módon impulzus létesült mechanikai munka­folyamat elvégzésére anélkül, hogy a no mérlegrúd abban részt vett volna. Az indikátortűnek a 4. ábra szerinti helyze­tében a tű (12b) vége nem találkozik a (21) emelővel és így ez utóbbi és a (22) rugó között nem jön létre érintkezés. 115. Ebben az esetben a (P) terhelés nagyobb

Next

/
Thumbnails
Contents