119561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nedves fonal és hasonló szárítására

állítva és ahhoz képest ferdén kitérő helyzetű. A (33) dob a (32) dob rúdjainak számával azonos számú és e rudak között fekvő (36) rúdból áll. 5 A (32) dob (35) rúdjai a (37) hengeres testtel függnek össze, ami a szerkezet nagyfokú merevségét biztosítja. A (32) dob tetszőleges módon ékelhető a (34) hajtótengelyre. A feltüntetett kiviteli 10 példában a (37) henger belső oldalán lévő (38) hasítékokba a (34) hajtótengelybe beszerelt (39) csap végei nyúlnak, mely csaphoz a (37) hengert a (34) hajtótengely végébe csavart (41) anya szo-15 rítja. A (32) dobot tehát a (34) tengely (39) csap révén meneszti. A (33) dob kalitkaalakú (42) részének egyik végén lévő (46) karimája van a (44) csavarokkal a (43) gyűrűre felerő-20 sítve, mely a gépkerettel összefüggő, tehát helytálló (47) agyra van ágyazva, melynek mértani tengelye a (34) hajtótengelyhez képest excentrikus és hegyesszög alatt áll. A dob (42) rúdjainak sza-25 bad végét a (45) gyűrű fogja össze. Ha a (34) hajtótengely a reája koaxiálisán felékelt (32) dobot forgatja, úgy ezen dob (35) rúdjai a közéjük nyúló (36) rudak révén az excentrikus (33) 30 dobot azonos szögsebességgel menesztik, miközben az excentrikus és ferde (47) csapon ágyazott (33) dob rúdjai a fonalat a (32) dob rúdjairól a (33) dob rúdjaira viszik át. Mivel a két dob rúdjai egymás-35 hoz képest ferdén is állanak, a fonalat lépésenként, spirális menetben tolják el a dobok hosszában. Konzolos csévék esetében, amilyen a példaképen ismertetett cséve, kívánatos-40 nak bizonyult, a fonalnak a cséve megtámasztott végéről a cséve szabad vége felé való menesztése. Ez esetben a cséve jól hozzáférhető, pl. oly célból, hogy a fonalat a csévén elindítsuk. A (2) és (3) 45 csévék az ismertetett fajtájúak lehetnek és az ismertetett módon működnek. Mivel a fonal rendesen az 1. és 2. ábrák szerinti szárító csévén tárol, alkalmas eszközökkel szárítható. A szárítás melegí-50 tett levegővel végezhető; ez utóbbit az (50) elosztócső táplálja a (4) cséve üreges (34) tengelyéhez. A hevített levegő a (34) tengely (3. ábra) (51j furatain át a (37) hengeres testben elrendezett (52) kamrá-55 ba kerül és a csévén tároló fonalhoz a (37) test (53) áttörésein át jut; ezek az áttörések a koncentrikus (32) rész (35) rúdjait elválasztó térközök felé irányulnak. A fonalat (54) tokkal vehetjük körül, melynek ajtaján közelíthető meg a 6(r (4) cséve. A tok megkönnyíti a szárítás ellenőrzését és megőrzi a levegőt, mely az (54) tokból az (56) visszavezetőcsövön át az elvezető (57) elágazócsőbe kerül, ahonnan az ábrán fel nem tüntetett újra- 65 kondicionáló és -hevítő eszközökhöz áramolhat, majd újból az (50) elosztócsőbe kerül. A 3. és 4. ábrákon szemléltetett csévéli él gondoskodunk a fonalnak lényegében 70 korlátlan összehúzódásának lehetővé tételére addig a pontig, melyben a fonalnak a kívánt visszamaradt összehúzódási hajlama lesz. Ezt a fonalnak a cséve hosszirányában több, egymástól bizonyos 7& távolságban fekvő, rendesen spirális menetben történő előrefutása közben végezzük el. E célból pl. a 3. és 4. ábrákon szemléltetett csévéknél ezeknek kerületét kellően kialakítjuk. Hogy jobban meg- 8

Q értessük, mily módon teszi lehetővé a cséve sajátos kialakítása a fonalnak lényegében szabad, illetve korlátlan zsugorodását, az 5. ábrán bizonyos fajtájú viszkoz-fonalnak jellegzetes szabad zsu- g& gorodási görbéjét szemléltettük. Ez a görbe a nedves állapotú hosszúságból történő, korlátlan zsugorodás százalékos arányát szemlélteti a fonal különböző nedvességtartalmánál. A nedvességtarta- 90 lom, amelyet abscisszákként raktunk fel, a fonalban foglalt nedvességnek és a csontszáraz fonal súlyának viszonya bármely adott időpontban, míg a zsugorodási százalék, amelyet ordinátákként rak- 95. tunk fel, a fonalnak bizonyos adott nedvességtartalmánál a zsugorodás folytán fellépő hosszcsökkenésnek és a fonal eredeti, nedves hosszának viszonya. Az 5. ábra szerinti görbéből látjuk, 100 hogy miközben a fonal nedvességtartalma, szárítás folytán, 300%-ról kb. 150 százalékig csökken, a fonal igen kis mértékben zsugorodik. A p őrbe (B')-pontjától kezdve azonban, amely kb. 150% 105 nedvességtartalomnak felel meg, a fonti hirtelen zsugorodni kezd; a zsugorodás növekszik a fonal nedvességtartalmának csökkenésével. Amikor a fonal nedvességtartalma 0-ra csökken, a fonal, melyre az 110 5. ábra szerinti görbét meghatároztuk, ha nem korlátozzuk a zsugorodást, az eredeti hosszra számított zsugorodás kissé meghaladja a 6%-ot. A fonal gyenge zsugorodása a nedves- 11& ségtartalomnak 300%-ról 150%-ig csök-