119561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nedves fonal és hasonló szárítására

kenése közben nyilván annak tulajdonít­ható, hogy lényegében az egész nedves­ség, amely e szárítási fázis aiatt a fonal­ból távozik, felületi nedvesség, míg a í> nedvességtartalomnak 150°-ról 0°-ig csök­kenése közben fellépő nagyfokú zsugoro­dás valószínűleg a fonalszerkezet a belső nedvesség kiűzése folytán fellépő válto­zásának tulajdonítható. Azt találtuk, ,10 hogy a nedvesség gyorsan távozik a fonal­ból mindaddig, míg nedvességtartalma az erőteljes zsugorodás pontjáig csökken, míg a fonalban megmaradt nedvessége lassabban űzhető ki. Ennek oka való-15 színűleg abban rejlik, hogy a felületi nedvesség, párolgás folytán, gyorsan, ;nig a fonalban visszamaradt nedvesség diffúzió útján lassabban távozik. A találmány szerinti cséve rúdjainak 20 oly elméleti körvonala szerkeszthető,mely lehetővé teszi a fonal nedvességtartalmá­nak bizonyos csökkentését bizonyos ke­zelési feltételek mellett. Ily körvonalat a 6. ábra szerinti profil szemíé/tet. Az 25 (a)-ponttól a (b)-pontig a fonal nedves­ségtartalma az 5. ábra (B') pontja által megállapított mértékig csökken. A lénye­gében köralakú csévének sugárirányú mérete a (b) pontban alig kisebb, mint •30 az (a) pontban, mert a fonal csak csekély mértékben zsugorodik, miközben ned­vességtartalma az 5. ábra (B') pontja által megállapított mértékig csökken. A (c) pontban mért sugárirányú méret meg­•35 felel a teljes zsugorodásnak, amelynek a fonal alá van vetve, amikor nedvesség­tartalma 0-ra csökkent. A (b) és (c) pon­tok között a cséve körvonala — bizo­nyos kezelési feltételek sorozatát feltéte-40 lezve — az 5. ábra szerinti görbének a (B') ponttól balra fekvő része határozza meg. A (c, d) pontok közötti cséverész (gyforma sugárirányú méretű lehet, mi­vel a fonal befejezte zsugorodását, ami­•45 kor a (c) pontot elérte. Az ábrából nyil­vánvaló, hogy az (a) és (b) pontok kö­zötti lineáris távolság kisebb a (b) és (c) pontok közötti távolságnál, mert a fen­tiek szerint a felületi nedvesség gyorsab-50 ban távozik az (a; és (b) pontok között, míg a belső nedvesség a (b) és (c) pontok között lassabban űzhető ki. A 6. ábra szerinti körvonalú csévén a fonal csak ama működési feltételek mel-55 lett száradna a kívánt módon, amelyekre a körvonalat megállapítottuk. A műkö­dési feltételekhez tartozik a betáplált levegőnek hőmérséklete és nedvessége, a cséve forgási sebessége, mérete és szer­kezeti anyaga, a cséve hosszában végig- 60 futó csavarmenetek emelkedése, vala­mint a szárítandó fonal mineműsége és mérete. E feltételek bármelyikének válto­zása maga után vonja a 6. ábrán feltün­tetett cséve kialakításának változását is. 6b Minthogy a gyakorlatban nehézséggel jár egyforma működési feltetelek fenn­tartása, a cséve körvonala a 7. ábra kapcsán alább ismertetett módon cél­szerűen eltér a 6. ábra szerinti körvonal- 70 tói. Az előnyös csévének a 6. ábra szerinti­től eltérő körvonalához célszerűen akkor folyamodunk, ha oly kész fonalat óhaj­tunk előállítani, amelynek V1SS Zcl inai; dl összehúzódási hajlama van. 75 A 7. ábrán a teljes vonal oly csévének kialakítását szemlélteti, amely a talál­mány szerinti fonalat szolgáitatja oly működési feltételek mellett, melyek ész­szerű határok között térnek el a 6. ábra 80 szerinti görbe felrajzolásánál figyelembe vett értékektől. Egy célszerű körvonal­nak a 6. ábra szerinti elméleti körvonaltól való eltérését a teljes és a törtvonal közötti viszony szemlélteti. A teljes vona- 85 Ion az (A) és (B) pontok között a célszerű cséve hengeralakú. Ennek az eltérésnek a 6. ábra (a) és (b) pontjai közötti nem hengeres résztől nincs fontosága, mert oly csekély, hogy a kész fonal tulajdon- 90 ségát nem befolyásolja. A 7. ábra (B—C) pontjai között a teljes vonal a szaggatott vonal megfelelő részénél beljebb fekszik. A (C) ponttól a (D) pontig a célszerű cséve előnyösen hengeralakú és nagyobb át- 95 mérőjű az elméleti csévének a (c—d) pontok között mért átmérőjénél. A cél­szerű cséve a (C—D) pontok között nagyobb lehet, mint az elméleti cséve a a (c—d) pontok között avégből, hogy oly 100 fonalat kapjunk, amelynek visszamaradt összehúzódási hajlama van. Az elméleti cséve az ugyanazon működési feltételeken alapuló cséve körvonalát a 7. ábra (E) pontjában metszi. 105 Miközben a fonalat a cséve hosszirányá­ban, több, rendesen spirális menetben menesztjük az (A) ponttól a (B) pontig, nedvességtartalmát az 5. ábra (Bj) pont­jának megfelelő mértékben elvesztette, 110 mely pontban a kifejezett zsugorodás megkezdődik. A (B) pont elhagyása után a fonal zsugorodik, de mivel e cséverész átmérője valamivel gyorsabban csökken, mint ahogy a fonalmenetek átmérői a 115 fonal zsugorodása folytán csökkennek,

Next

/
Thumbnails
Contents