119549. lajstromszámú szabadalom • Pénzbedobással működő árusítókészülék, különösen romlandó áruk, pl. fagylaltadagok vagy másefélék kiszolgáltatására

férhető ugyan, azonban a töltés mégis f bizonyos időt vesz igénybe s közben a (18, 20) fémállványon jégképződés lép fel. Ha a készüléket bármely okból üze-5 men kívül helyezzük és a száraz-jeget eltávolítjuk, a jég megolvad és lefolyik. 'Erre való tekintettel a (14c) szigetelőtestben, egy vagy több (52) lefolyócsatornát rendezünk el és a (14a) és (14b) fal-10 részek eltávolítása után, a (33) kilépőcsatornát és a (43) szelepet könnyen meg! tisztíthatjuk. A (14a) és (14b) részeket természetesen jól tömítően rendezzük el; tömítőeszközök ismeretesek és ezért nem 15 tüntettük fel őket. Épp úgy nem tüntettük fel a (15) szigetelőajtó és a (10) ' külső ajtó lezárására való részeket sem. Azt találtuk, hogy a legtöbb hőszigetelőanyag szigetelőképessége csökken, ha 20 az anyag nedves lesz. Minthogy a készülékben alkalmazott szigetelőanyag hőmérséklete mindig kissé alacsonyabb a környezeti levegő hőmérsékleténél, a környezeti levegő nagyfokú nedvességénél 25 a szigetelőanyagon, ennek apró üregei,..,ben, nagymérvű vízgőz-kondenzálódás lép fel. Ez okból a szigetelőanyag gyakorlatilag lég-záró tartályokba zárható. E tartályok a hőmérséklet és a baronict-30 rikus nyomás változásainak megfelelően, „lélegzenek", vagyis levegőt szívnak be ' és bocsátanak ki, ami hosszabb idő múlva nagymérvű lecsapódást okoz. Ennek elkerülésére a tartályok (54) falában lé-35 legzőnyílást alkalmazunk (5. ábra), úgyhogy a lélegzés e nyíláson, mint legkisebb ellenállású helyen át történik, ahelyett, hogy a tartály esetleges hézagain és tömítetlenségein át menne végbe. E nyí-40 láshoz az U-alakban meggörbített (55) cső csatlakozik, amelyet (56) szárító-1 anyaggal,, pl. kalciumkloriddal töltünk meg. Uykép a szigetelőtartályokba hatoló levegőt kiszárítjuk és a szigetelőanyag-45 ban nem lép fel nedvességlerakodás, amiv nek következtében az anyag szigctelő' 'képessége sem csökken. Az (55) csövet a kalciumklorid kicserélésének a megkönnyítésére a célnak megfelelő, könnyen 50 hozzáférhető helyen rendezzük el. A készüléknek száraz-jéggel megtöltése céljából a (10) ajtót és a (29) fedőt ki kell nyitni. A pénzbedobással vezérelt szerkezet, 55 mely a (39) dobot és a (43) szelepet működteti, tetszőleges,, a célnak megfelelő 1 módon szerkeszthető meg. Egyik célszerű foganatosítási alakját a 6. és 7. ábrák vázlatosan, nem-működő helyzetben tüntetik fel. 60 A homlokajtóban nyílás van, amelyen a működtetőszerkezet (57) homloklapjához férhetünk hozzá. Ez a homloklap közvetlenül a (10) homlokajtó mögött foglal helyett. 65 E homloklapon az (58) pénzbedobónyílás van és hozzá tetszőleges ismert szerkezetű (62) érmevizsgáló készülék csatlakozik. Az érmevizsgálókészülékben meg nem felelőnek talált pénzdarabok 70 az (59) nyíláson át ismét visszaadatnak. Az érme vizsgálóban jónak talált pénzdarabok lejtős pénzdarab vezetőcsatornában mozognak tovább és a (60) rúdban alkalmazott (63) kivágásba esnek. A (60) 75 rúdnak szabad végén, a működtető személy kezeügyében (61) fogantyúja van. A (60) rúd úgy van ágyazva, hogy a fogantyúra kifejtett húzással vagy a szabad végére kifejtett nyomással hossz- 80 irányban elmozgatható. A 6. ábrán szaggatott vonalakkal rajzolt (64) pénzdarab a (60) rúd alatt elrendezett (65) tartó lapján nyugszik A (60) rúdnak (66a) orrban végződő 85 (66) vezetéke van. Ha a (63) kivágásban nincs pénzdarab, akkor a rúdnak a rajzon jobbra való elmozgását a (67) kampós kilincs akadályozza meg, amely (68)nál csuklósan van rögzítve és a (66a) 00 orral működik együtt. Ha ellenben pénzdarab nyugszik a (65) tartólapon, a kilincs kampója tovább csúszik a pénzdarab szélén és így megengedi a (60) rúd kifelé húzását. Ha a rudat aránylag rövid 95 darabon kifelé húztuk, a pénzdarabot a (65) tartólap már nem támasztja alá, úgyhogy a pénzdarab a tetszőleges alkalmas szerkezetű (69) gyüjtőtartályba esik. A vonórudat a (70) ellensúly hozza 100 vissza nem-működő helyzetébe, amely a (72) görgőn futó (71) drótkötél vagy lánc révén hat a rúdra. A (60) rúd teljes kihúzásával a később részletesen leírandó eszközök alkalmazása 105 következtében csupán egy darab áru vételezhető ki. Ha a működtető szelnél}' húzás közben a (61) fogantyút elereszti, a rúd visszacsúszhat és minthogy időközben a pénzdarab leeshetett, a (67) 110 kampós kilincs becsappanhat és így a működtető személy a pénzét elveszítené anélkül, hegy árut vételezhetne ki. Ennek elkerülésére a (73) kilincset alkalmazzuk, amelyet a (74) ellensúly vagy 115 rugó rendesen függőleges helyzetben tart.