119467. lajstromszámú szabadalom • Membránszivattyú
MAGYAR KIRÁLYI ; ||||| || SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119467. SZÁM. XXI/c., (X/b., X/g). OSZTÁLY. — ÜL. 14287. ALAPSZÁM. Membránszivattyú. Kiss Bálint műszaki vállalat tulajdonosa, Ujkécske. A bejelentés napja 1938. évi február hó 8-ika. A találmány membránszivattyú, mely tetszőleges szivattyúz ási cél okra^ az edcligi szivattyúknál sokkal kedvezőbb eredménnyel használható. Az alábbiak-5 ban a találmányt különlegesen növénypermetezőkészülékekkel kapcsolatban ismertetjük, mert a találmány fontossága, illetve a találmány szerint szerkesztett membránszivattyú összes előnyös saját-10 ságai elsősorban a növénypermetezéssel kapcsolatban érvényesülnek teljes mértékben. Az alább jelzett feladatoknak lehetőleg tökéletes teljesítése a szőlő- és általában gyümölcstermelő gazdaság ro-15 hámos fejlődésére való tekintettel, melylyel párhuzamosan a növényi kártevők elleni védekezésre használt permetezőgépek és az ezekkel kapcsolatos szivatytyúk is tökéletesítendők, nagy fontosság-20 ra tett szert. Tudvalevő, hogy a szokásos, tulajdonképpeni növénypermetezőkészülékek rendszerint a háton hordozható, a védekező folyadékkal megtöltött tartályt foglaltak 25 magukban, aholis a folyadék kiszorítása tekintetében kétféle rendszer vált ismeretessé. Az egyik, sajátszivattyús rendszer, melynél a háti tartállyal kapcsolatos kéziszivattyút magának a kezelő sze-80 mélynek kellett működtetnie, csak kis (2—10) atm.) nyomásokra volt alkalmas; a másik, ú. n. battériás, önműködő rendszernél a permetezőkészüléket a használatbavétel előtt a védekezőfolya-35 dékkal, valamint az ennek önműködő kiszorítására szánt (10—50 atm.) nyomólevegővel (nagynyomású működéshez) úgy töltötték meg, hogy a védekező folyadék készletét tartalmazó hordóval kapcsolatban, a permetező készülékkel 40 átmenetileg összeköthető, különálló, nagyobb töltőszivattyút állítottak fel. Ezekkel a permetezőgépekkel kapcsolatban, a folyadék, illetve a levegő szivattyúzására eddigelé kétféle: dugattyús 45 (bőrdugattyús vagy tömítéssel felszerelt lémdugattyús) és membrános szivattyút használtak. Minthogy a különböző védekező folyadékok a dugattyús szivattyúknál maró és szennyező hatásuk folytán 50 időtílőtti kopást és gyakori üzemzavarokat okoztak, régebben általában a membrános szivattyúk terjedtek el. Az eddigi inearnbránszivat t y úk íazonbian a,z lalábbi okoknál fogva csak kis nyomásokhoz 55 voltak alkalmazhatók és nem „önműködők", már pedig az újabbkori követelmények szerint az önműködő és nagynyomású folyadékszállítás múlhatatlan feltétele a tökéletes és gazdaságos per- 60 metezésnek, különösen gyümölcsfáknál. Ezért újabban inkább a különszivatytyús, nagynyomású, batteriarendszerű permetezőgépek terjedtek el, melyeknél a szivattyú és a tulajdonképpeni per- 65 mctezőkészülék különválasztása folytán a szivattyúnak a háton való hordozása elmaradván, a szivattyúkat nagyobb teljesítményűre és tartósabbra lehet méretezni. Ezek a dugattyús-szivattyúk azon- 70 ban a már említett okból gyors kopásnak voltak alávetve, nehéz működésűek és üzemzavarra hajlamosak voltak, különösen pedig a kívánt nagynyomású folyadékszállításhoz túlméretezésük volt 75 szükséges, mert a dugattyúszerkezet
