119278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás porózus, kisfajsúlyú műkövek előállítására

9 119278. tekintetben, hogy fagy hatására megsé­rülnek. Nagy porozitású és mégis szilárd, de emellett az időjárás befolyásaival szem- 5 ben is nagy mértékben ellentálló, külö­nösen fagy hatására nem repedő és emel­lett a légkör nedvességtartalmára való tekintet nélkül jó hőszigetelőképességű anyag előállítása céljából, az eredeti 10 nyerskeverékben csekély fölös vízre tö­rekszünk. Mivel azonban a keveréknek ebben az esetben is nagyon képlékenynek kell lennie avégből, hogy az ismert esz­közökkel (hajtóanyagokkal, habbal stb.) 15 az anyagot porozussá teltessük, eddigelé nem sikerült a keverékben foglalt víz­mennyiségnek számbavehető mérvű csök­kentése anélkül, hogy a massza egyide­jűleg meg nem keményedet! volna és nem 20 veszítette volna el képlékenységét, amikor is nem tehető oly porozussá, hogy belőle, gőzzel való keményítős után, cse­kély fajsúlyú anyag keletkezzék. A találmány oly anyagok előállítását 25 teszi lehetővé, amelyeknek porozitása oly nyers keverékben létesített gáz- vagy lég­buborékoktól ered, amely keverék oly kép­lékeny, hogy ismert eszközökkel, célsze­rűen gázképző hajtóanyagokkal tehető 80 porozussá; emellett azonban a ¡nyerske­verék geltart alma, csekély víztartalma folytán oly csekély, hogy a gázbuborékok létesítette nagyobb üregeket körülvevő falakban mikroszkopikus hajszálcsövek 35 egyáltalában nem képződhetnek. Tényleg azt találtuk, hogy a mész- és szilíciumtar­talmú anyagokból álló nyerskeverékek csekély víztartalom mellett is nagy mér­tékben képlékennyé tehetők, ha kolloidá- 40 lis tulajdonságaikat befolyásoló anya­gokat adunk hozzá, vagyis oly anyagokat, melyek a keverék belső súrlódását csök­kentik, úgyhogy a kívánt képlékenység létesítéséhez szükséges vízmennyiség ki- 45 sebb az egyébként ¡szükséges vízmennyi­ségnél. Ezen adalékok és a keverékben a hatásukra kisebb gelképződés folytán a gőzzel keményített végtermékben nem csu­pán kevesebb mikroszkopikus hajszálcső 50 lesz, mint amennyi egyébként volna, hanem a végtermék, a csekély geltartalom folyományaként nagymértékben térfogat­­állékony lesz, ami a terméknek építési célokra való felhasználásánál igen fontos. 55 A nyerstermék folyékonyságát, ill. kép­lékenységét egyformán befolyásoló, fent­­említett viszkozitásszabályozók egy vagy több csoportba tartoznak. 7. csoport. Puffemn yayok. Ezek az anyagok a keverék hidrogén- 60 ionkoncentrációját szabályozzák, ez utóbbi viszont a keverék kolloidális állapotát be­folyásolja. A kellő pufferanyag kiválasz­tásával a keverék folyadékfázisának hid­­rogénion-koncentrációját szabályozhatjuk 65 és így kolloidális állapotát stabilizál­hatjuk, miáltal aránylag csekély víztar­talmú nyerskeveréket kapunk. II. csoport. A mész oldhatóságát növelő anyagok. 70 A mész vízoldhatóságát növelő anyagok hozzáadása, folytán bizonyos víztartalmú nyerskeverék viszkozitása csökken. Ennek okát nem tudjuk biztosan, . úgy véljük azonban, hogy ez a hatás védőkolloidok 75 képződésének vagy pedig annak tulajdo­nítandó, hogy az oldat disszociációja meg­változott. III. csoport. A hidraulikus reakciót gátló anyagok. go A hidraulikus reakció meggátlása köz­vetlenül megakadályozza a gelképződést és ennek következtében víz visszatartását. E hatás megakadályozásának fontossá­gáról elmondottakból azonnal látható 35 annak fontossága a keverékben a szük­séges mennyiségű víz csökkentése szem­pontjából. a kellő folvosság létesítésére. Alább az említett fajtájú, a találmány foganatosítására különösen alkalmas 90 anyagok néhány célszerű példáját adjuk meg. Megjegyzendő, hogy bizonyos cso­portra jellegzetesnek megadott anyag, ki­fejtett hatása folytán, egy vagy több más csoportba is tartozhat, A csoportokba 95 osztás tehát csupán annak a benső és r en d szerés ka pcsola t n ak s z e ml él t etésé re történt, amellyel ezek a látszólag külön­böző vegyületek e tekintetben a valóság­ban rendelkeznek. 100 7. csoport. E csoportba a gyenge savak, ill. gyenge lúgok sói tartoznak, pl. az alkáliborátok, -foszfátok stb., valamint az ammoniumsók és szerves lúgok vízben oldható sói. 105 IT. csoport. Idetartoznak a cukrok és bizonyos alko­holok, pl. glicerin, etilénglikol, valamint más, az oldhatóságot növelő, ismert hatású szerves vegyületek, pl. a szulfonsavak. no NYOMJ

Next

/
Thumbnails
Contents