119278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás porózus, kisfajsúlyú műkövek előállítására

119218. 3 Ide a hidraulikus reakciót gátló számos vegyidet tartozik, pl. eeetsavais kálium, horax, ammoniumkarbonát, nátriumkar- 5 hónát, savanyú dmmonmmfoszfát és más, a hidraulikus keverékek lekötési idejének ismert szabályozói. Ez adalékok mennyisége a nyers­anyagok összetételéhez képest kissé vál- 10 tozik, általában azonban néhány 1/100 százalék és néhány százalék között fekszik. Ily adalékokról azt találtuk, hogy gyakor­latilag kedvező befolyásuk van mindazon keverékek viszkozitásának csökkentésére, 15 melyek meszet, cementet (vagy ezeknek keverékét) és finoman porított szilícium­tartalmú anyagot tartalmaznak és esetleg oly aggregátumokat, amelyek kisfajsúlyú termékek előállításánál szokásosak és 20 amelyeket ismert gáz- vagy habképző anyagokkal teszünk porozussá. Ezek a ke­verékek az alábbi anyagok közül egyet vagy többet tartalmaznak: mész (dolo­mitos mész is), cement (porlandcement, 25 salakcement, románcement, aluminium­­cement stb.) finoman porított ásványok sziliciumdús kőzetek, agyag, finoman diszpergált homok stb. Az ismertetett fajtájú porózus, klsfaj- 30 súlyú műkövek előállítására pl. az alábbi viszkozitásszabályozó anyagok alkalmaz­hatók. 100 kg . . . cement 20 kg . . . OaO 35 500 kg . . . finoman porított homok keveréke, amelyhez rendes körülmények között — cukor hozzáadása nélkül — ki). o50 liter vizet kell hozzáadni, hogy a ke­verék képlékenysége kisfajsúlyú beton- 40 lapok előállításához alkalmas nyers­keverék képi ék en y s égé ne k feleljen meg, a nyersanyag m3-ére számított, egyébként a mésztartalmú anyagok mennyiségétől függő, 100—1000 g cukor vagy megfelelő 45 nielassz hozzáadása után, 150—200 1. víz hozzákeverésével kellően képlékeny lesz. A fentiekből könnyen megérthető, miért van ennek a körülménynek fontossága a legnagyobb mértékben fagyálló végtermék 50 előállítása szempontjából. A cukornak azonban közönséges hőmér­sékleten (szobahőmérsékleten vagy ebben a hőmérsékleti körzetben) kifejezetten késleltető hatása lesz a megkeményedásre, 55 úgyhogy a keverék megkeményedése a gőzzel való kezelés előtt többé-kevésbé meg van gátolva. Ily esetekben a keve-III. csoport. rékhez oly anyagokat kell hozzáadnunk, melyek a cukoradalék késleltető hatása ellenében dolgoznak. 60 A találmány szerint a cukrot, fentemlí­­tett képlékenyítő anyagok közül eggyel vagy többel, célszerűen együtt használjuk és ekkor előnyösen oly anyagokat is adunk hozzá, amelyek a megkeniényedést gyor- 65 sítják és így a késleltető hatást kellően ellensúlyozzák. Azt találtuk, hogy pl. 2—10 kg. nátriumklorid vagy más, a lekötési időt szabályozó adalék kellően ellensú­lyozza a hőmérsékletemelkedésnek ezt a 70 befolyását. Más, e célra alkalmas adalékok pl. a kalciumklorid, nátriumkarbonát, vízüveg stb. Másrészről ismert tény, hogy alkálisók, pl. nátriumklorid, bizonyos mér­tékben meggátolja a hidroszilikátok kép- 75 ződését. ezt a kedvezőtlen hatást azonban ily esetekben ellensúlyozza az ellenkező értelemben ható cukor. Amit fent a cukorra vonatkozólag el­mondtunk, az áll akkor is, ha cukor 80 helyett az említett anyagok valamelyikét használjuk; ezeknek hatása az ismertetett m ód on el 1 e ns ú 1 yozha tó. A gőzkezelést megelőző, alacsony hő­mérsékleten végbemenő keményedést S5 gyorsító adalékoknak gyakran túl erős be­folyásuk van magasabb hőmérsékleteken. Ha ily esetekben a nyerskeverék oly anya­gokat tartalmaz, amelyek a gőzkezelés előtt, keményedés közben, hőt fejlesztenek, yo a. megkeni én védés az alaktestek belsejében gyorsabb, mint a külső övekben és leg­lassúbb lesz a felület mentén, ahol a kör­nyező közeg (pl. a légköri levegő) elvezeti a meleget. A keverék ily módon a gőzke- 95 zelés előtt meg fog keményedni oly körül­mények között, melyeknek hatására belső feszültségek („hőmérsékleti feszültségek“) lépnek fel benne, amelyeknek káros befo­lyása van a termék végszilárdságára. ioo Ennek ellensúlyozására két mód áll ren­delkezésre. Az egyik mód oly anyagok hozzáadása, melyek a magasabb hőmér­sékleteknél végbemenő megkeményedést késleltetik, de nincsenek különösebb befő- 105 lyássál az. alacsony hőmérsékletnél végbe­menő megkeményedésre; ilyen anyagok a foszfátok, különösen trinátrium-foszfát. A másik előnyösnek talált mód. hogy a környező közeg hőmérsékletét az előkemé- 110 nyitási (vagyis a gőzkezelés előtti) idő­szakban fenntartjuk, célszerűen oly módon, hogy a tömböket pl. hevítőkamrá­ban helyezzük el. A választandó módszer függ a cement 115

Next

/
Thumbnails
Contents