119277. lajstromszámú szabadalom • Fényíves áramirányító áramló oltóközegben elrendezett elektródákkal és eljárás ennek üzemére
119211. 3 nagyobb levegőmennyiség áramolhat át torlódások, örvénylések, vagy fojtások nélkül és a (17) árnyékolóelektródafogaknak a (3) főelektródától való csekély tá- 5 volsága következtében a gyújtási viszonyok ennek ellenére is kedvezőek. A íőíényívek időbelileg pontos megindításához továbbá a segédfényíveket mindig oly helyeken kell gyújtani, amelyek tO az elrendezés tengelyétől megközelítőleg egyforma távolságban vannak, hogy a segédfényív útjának hossza megközelíthetőleg egyenlő maradjon. Erre a fő- és gyujtóelektróda egymással szembenálló t5 felületeinek a kialakításánál figyelemmel kell lennünk. Ezeket az elektródafelületepetpl. úgy alakíthatjuk, hogy a leégés következtében a főelektródán éles kráteralakú szél maradjon meg vagy keletkez- 20 zék, úgy hogy a segédfényív átütőgynjtása számára élesen elhatárolt gyujtókoszorú legyen jelen. Ennek az a további előnye, hogy a főelektróda-talppontnak, illetőleg a fényivoszlop szomszédos részé- 25 nek szélárnyékban való égését biztosítjuk. A 2. ábrán példaképpen feltüntetett fényíves áramirányítónál a (3) főelektródának ilyen kráteralakú (18) széle van. A (18) kráterszél átmérője célszerűen 30 akkora, hogy (5) árnyékolóelektródával . történő árnyékolás épségben marad. Xémely esetben célszerű, ha a főelektródának a kráterré kiégő részét, tehát a 2. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a (18’) 35 részt, alacsonyabb olvadáspontú vagy kisebb vezetőképességű vagy pedig- alacsonyabb olvadáspontú és kisebb vezetőképességű fémből készítjük. Esetleg úgy is járhatunk el, hogy a főelektródák egyi- 40 kén a kráterré kialakuló részt egészen vagy részben higannyal töltjük ki. A kráterszél vagy a főelektróda vájatának a széle esetleg magasabb olvadáspontú fémből készülhet. 45 Az a rész, amelyben a kráter képződik, oly fémdarab is lehet, amely ntánatolhatóan elrendezett és amely rugó nyomóhatása alatt önműködően utánaállítódik. Ily elrendezés a 3. ábrán látható. Itt a (3) 50 főelektróda (19) fémdarabbal ellátott, amely utánatolliatóan elrendezett és ainelv a (20) rugó nyomóhatása alatt önműködően utánaállítódik- Az eddig leírt elrendezéseknél alapjá- 55 bán véve közömbös, hogy milyen a fényív áramiránya, illetőleg milyen sarkaik vannak a főelektróda és a gyujtóelektróda talppontjainak. Az eddigi vizsgálatokból és közleményekből a fényívnek különböző sajátosságai váltak ismertté, amelyek 60 mind az egyik, mind a másik áramirányt előnyösnek tüntetik fel. Egyes vizsgálatokból arra lehet következtetni, hogy az anódtalppont inkább hajlamos az ugrásra, vagyis a fényívhurok képződésénél az 65 anódtalppont inkább hajlamos arra, hogy más elektródára telepedjék és ezzel a fényívnek többi részét rövidrezárja. Ily esetben a fentebb leírt elrendezéseknél célszerű a gyujtóelektródának a főelektró- ”0 dához képest pozitív potenciált adni, úgy hogy a főelektróda talppontja katód és a íofényív számára is katód marad. A gyujtóelektródán levő talppont anód és könnyebben ugrik a szembeníekvő főelek- '5 irodára. Ez a talppont a jelen esetben a íofényív számára is anód marad. A tengelyirányú (10) gázáramon kívül (1. ábra) a főfényív oltására természetszerűleg még sugárirányú (21) gázáramot is 80 alkalmazhatunk. Áramló közegnek gázt, gőzt, esetleg valamely folyadékot is használhatunk. A találmány leírt íoganatosítási példáinál azt tételeztük fel, hogy a segédfény- S5 ívet a főelektróda és a hozzátartozó árnyékolóelektróda között gyújtjuk. Ez azonban természetszerűleg- nem okvetlenül szükséges. A főelektródában vagy a főelektródán is alkalmazhatunk egy vagy 90 több gyujtóelektródát, úgy hogy a segédíényív e külön gyujtóelektróda és a főelektróda között indul- A 4. ábra ily foganatosítási alakot mutat. Ennél egyszerűség kedvéért csupán a (3) főelektródát 95 tüntettük fel. Ebbe a. főelektródába külön (22) gyujtóelektróda van szigetelten beépítve. A segédfényív a (3) főelektróda és a (22) gyujtóelektróda között indul és azt a gázáram az 1. ábra szerinti elrendezés- 100 nek megfelelő módon fúvatja át a szembenfekvő elektródához, amikor is az egyik talppont a találmány szerint a főfényív számára is a (3) főelektródán marad. A 4. ábra jobb- és baloldala két különféle 105 példaképpeni íoganatosítási alakot mutat. Szabadalmi igénypontok: 1. Fényíves áramirányító áramló oltóközegben elrendezett elektródákkal, amelynél a főfényíveket segédfényívek no indítják meg szakaszosan, jellemezve az elektródáknak olyan kialakításával és viszonylagos elrendezésével, hogy a segédfényívek talppontjainak legalább egyike oly elektródarészeken keletke- 115 zik, amelyeken a megindítandó főfényívek talppontjainak kell lenniük.
