119277. lajstromszámú szabadalom • Fényíves áramirányító áramló oltóközegben elrendezett elektródákkal és eljárás ennek üzemére
4 119277. 2. Eljárás az 1. igénypontban védett fényíves áramirányító iizembentaxtásána, azzal jellemezve, hogy a főelektróda és a gyujtóelektróda (árnyékolóelektróda) között lehetőleg örvénymentesen a másik főelektróda felé irányuló gázáramot vezetünk, mely a segédfényív talppontjait mozgatja és a segédfényívet mindaddig hurokká fújja, míg csak a szembenfekvő főelektródát el nem éri. 3. Az 1. igénypontban védett fényíves áramirányító foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a gyújtás az elektródaelrendezós középtengelyétől az ámyékolóelektródanyílás sugaránál nagyobb távolságban történik, úgy hogy a létesítendő főfényív egyik vagy mindkét talppontja a gyújtás következtében már olyan elektródarészeken létesül és vándorol, melyek villamosán árnyékoltak. 4 Az 1. vagy 3. igénypontban védett fényíves áiramirányító foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogv a segédfényív gyújtása a fő- és a gyujtóelektróda közötti gyű j tóhézagban oly melyen történik, hogy a főelektróda leégést felülete a főfényív talppontjának vándorlásánál nagyobb átmérőjű, mint az árnyékolóéi ektr ód a nyílása. 5. Az 1., 2. vagy 4. igénypontban védett fényíves áramirányító foganatosítást alakja, azzal jellemezve, hogy olyan elektródarészei vannak, melyek szigetelő anyaggal vannak bevonva, pl. oxidáltak és melyek mezőbefolyásolásra valók, azonban maguk nem vezetik a fényívet. 6. Az 1. igénypontban vagy a 3—5. igénypontok bármelyikében védett fényíves áramirányító foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a gyújtó- és a főelektróda egymással szembenálló felületei áramlástechnikai szempontokból úgy vannak kialakítva és legömbölyítve, hogy a gázáram, a gyujtóelektródához simulhat és ott nagyobb sebességű lehet, mint a főelektródán, úgy hogy a fényív talppontjainak a főelektródá.n való vándorlása, lassabban következik be, mint az árnyékolóelektrödán. 7. A 6. igénypontban védett fényíves áramirányító foganatosítási alakja, jellemezve örvény léseket, különösen olyanokat, amelyeket az áram magával ragadhat, megakadályozó legömbölyítésekkel, hirtelen keresztmetszetbővítésekkel vagy szűkítésekkel. öq 8. Az 1. igénypontban vagy a 3—7- igénypontok bármelyikében vedett fényives áramirányító foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a fő- és gyújtóelektródák egymással szembenálló felületei alakítás és az anyag megválasztása tekintetében olyanok, hogy a leégés következtében a főelektródán éles kráteralakú szél (elhatárolt gyujtókoszorú) marad meg vagy keletkezik, -q 9. Az 1. igénypontban vagy a 3—8. igénypontok bármelyikében védett fényives áramirányító foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a fő- és gyújtóelektródáknak egymással szembenálló 75 felületei alakítás és az anyag megválasztása tekintetében olyanok, hogy a leégés következtében a főelektródán éles, kráteralakú szél marad meg vagy keletkezik és a főelektróda talppontja, §q illetőleg a fényívoszlop szomszédos része szélárnyékban ég. 10. Az 1. igénypontban vagy a 3—9. igénypontok bármelyikében védett fényíves áramirányító foganatosítási galakja, azzal jellemezve, hogy az. árnyékolóelektródán, a főelektróda gyujtókoszorújával szemben, fogak vannak, úgy hogy az árnyékolóelektróda és a főelektróda között nagy légmennyiség áramolhat át torlódás, örvénylés vagy fojtás nélkül és a gyújtási viszonyok az árnyékolóelektróda fogai és a főelektróda között ennek ellenére is kedvezőek. __ 11. A 8. vagy 9. igénypontokban védett fényíves áramirányító foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a. kráter szélének oly nagy á-tmérője van, hogy maga a kráterszél abban a körzetben van, melyet az árnyékolóelektróda ár- 100 nyékol. 12. A 8. vagy 9. igénypontban védett fényíves áramirányító foganatosítási alakja azzal jellemezve, hogy a főelektródá- ^ nak az a része, amely kráterré ég ki, alacsonyabb olvadáspontú és/vagy kisebb vezetőképességű fémből van. 13. A 8. vagy 9. igénypontban védett fényíves áramirányító foganatosítási alakja azzal jellemezve, hogy a főelektródák egyikén az a rész, amelyben a kráter képződik, egészen vagy részben higannyal van kitöltve. 14. A 8. vagy 9. igénypontban védett 115 nyomd,
