119238. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó és eljárás üzemben tartására
Megjelent 1038. évi október bó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1.19238. szám. VII/cl. (VII/'j,) osztály. — JE. 5132. alapszám. Elektronsokszorozó és eljárás üzembentartására. Allgemeine Elektricitäts Gesellschaft Berlin. A bejelentés napja 1937. évi június hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi július hó 3-ika. A Farnsworth-féle elektronsokszorozónál az elektronok két, egymással szemben fekvő elektróda között ide-oda gyorsíttatnak, miközben az elektródákon sze- 5 kundérelektronokat váltanak ki. A felerősített áramot a lemezek közé kapcsolt gyűrű- vagy hengeralakú anódról veszik le. Az elektródákra merőleges, a sokszorozó tengelyével párhuzamos mág- 10 nesmező gátolja az elektronokat abban, hogy az anódra túl korán felütődjenek. Az elrendezés helyes működéséhez szükséges, hogy három tényező, nevezetesen a váltófeszültség amplitúdója, frekven- 15 ciája és az anódfeszültség nagysága egymással, valamint az elektródáknak egvmástóli távolságával bizonyos viszonyban álljanak. Ez azt jelenti, hegy a három villamostényezőt a sokszorozó üzeme 20 közben állandó értéken kell tartani. Azonkívül a mágnesmező nagysága is befolyásolja az erősítés mérvét, úgyhogy ténylegesen négy tényező állandó értéken való tartásáról kell gondoskodnunk. Eh- 25 hez alapos műszaki fölkészültség szükséges, amelynek elkerülése kívánatos volna. A találmány az ismert elrendezés javítását célozza. A találmány szerint két 30 elektródás sokszorozónál, melyek között az elektronok ide-oda gvorsíttatnak, az elektronok gyűjtésére a gyüjtőelektródát vagy elektródákat az egyik vagy mindkét elektróda mögött, az elektródának a 35 másiktól elfordított oldalán rendezzük el. A találmányt az 1. ábrán látható példaképem kivitel kapcsán bővebben magyarázzuk el. A rajzon (1) és (2) a két elektróda, amelyek mindegyike szekundérelektronokat jó hatásfokkal ad le és 40 amelyek közül legalább az (1) lemeznek még külső fotóhatásának is kell lennie, ha azt kívánjuk, hegy a sokszorozó fényhatásra működjön. Ezeknek az elektródáknak a szekundéremissziós tényezőjük 45 nagyobb egynél. Az (1) lemez egészben vagy részben rács vagy háló lehet. Az elektronokat a találmány értelmében a (3) lemez gyűjti, amely esetünkben gyürütárcsaalakú; azenban a rajzon fel nem 50 tüntetett további gyüjtőlemezt is alkalmazhatunk a (2) elektródáknak az (1) elektródától elfordított oldalán. A gyűjtőelektródáknak a találámny szerinti elhelyezésével az (1) és (2) lemezek közötti 5& mezőt a gyüjtőlemez előfeszültsége csak lényegtelenül zavarja. A kapcsolás ismert módon történik; a nagyfrekvenciájú váltófeszültséget a (4) rezgőkör adja; az (1) lemezt pl. földelhetjük. Az (5) telep a (3) felfogóelektródát az (1) lemezzel szemben és bizonyos körülmények között a (2) lemezzel szemben is pozitív előfeszültségre tölti; a felerősített áramot a (6) készülékbe vezetjük. A sokszorozó a Farnsworth-f éléhez hasonlóan működik, amennyiben az elektronok az (1) és (2) lemezek között mindaddig ide-oda mozognak, míg kilépősebességük sugárirányú összetevője foly- 70 tán, valamint a tértöltés befolyására "a lemez szélén túlra kerülnek és a (3) felfogóra esnek. Azok a feltételek, amelyek alatt a sokszorozás végbemegy, az ismert eljárással szemben sokkal áttekinthetőbbek, mert az ott szükséges anódfeszültség 60 65 7& nvomdawiba's
